Isten éltesse a 20 éves Szent Kristóf Éttermet!

„Minden kezdet nehéz” – a régi bölcsesség igazságát Horváth Antal többszörösen átélte: társa kiszállt az üzletből, a hitel részleteit viszont
töreleszteni kellett. Közel, s távol egyetlen ismerősére, barátjára sem számíthatott, de a szakmaszeretet a válságos időkön is átsegítette.

Horváth Antal a Zánkai TSZ rábatamásiban nyílt kis borozójában kezdte vendéglátós pályafutását. 1982-ben járunk, amikor kisebbfajta bravúrnak számított még az is, hogy elérje telefonon a téeszelnököt, ráadásul a csornai Általános Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet (Áfész) ebben ellenérdekelt volt. Az éledező konkurenciának enyhén szólva betartottak. Félelmük nem volt alaptalan, mert a nagybácsi házában berendezett borozó látogatottsága miatt az áfészos vendéglő forgalma hamarosan megcsappant. A szövetkezet vezetői felismerték, hogy a versenyben vesztésre állnak, ezért felkérték Horváth Antalt, hogy vállalja el a vendéglátóegység vezetését.

A falusi kiskocsmában az üzletvezető mentalitásának köszönhetően számos olyan változás történt, amely valószínűleg hiányzott az embereknek, mert „vevők” voltak az újdonságokra. Az egység kívül–belül megszépült, és több apróságnak tűnő, de mégis meghatározó újítást vezettek be: gyakrabban ürítették a hamutartókat, az asztalokra abroszok kerültek, és jobban ügyeltek a tisztaságra. Az akkoriban kuriózumnak számító Ászok sört a vendégek örömére mindig beszerezték. Nyaranta bevezették a menürendszert, és az uborkaszezonban előfordult, hogy kétszáz főre terítettek. Az emberek szívesen fogyasztották a hagyományos ételeket: borsólevest, sertéspörköltet tarhonyával, továbbá tésztaféléket és főzeléket. Horváth Antal a vendéglátóegységet később szerződéses formában üzemeltette, 1989-ben pedig fél éven át a Csornai Korona Motel, Étterem üzletvezető–helyettesi feladatait látta el. Miután felmondott, rövid ideig munka nélkül érlelte magában a folytatást, de nem maradt sokáig tétlen: újrakezdési támogatással kivette a szárföldi presszót és vegyesboltot. A kapuvári önkormányzat 1993-ban pályázatot írt ki a Bercsényi utca akkor még üresen álló telkére. Horváth Antal szerint még az akkori viszonyok mellett sem került sokba a terület. Ismerőse, Lengyel Gyula javaslatára nekikezdtek az étterem és panzió építésének. A kétkezi munkából mindegyik Horváth család kivette a részét. Mire felvették a tízmillió forintos japán starthitel, már majdnem csak hetet ért, mert óriási infláció volt ezekben az években. 1995-ben szerény körülmények között, de megnyílt a Szent Kristóf Étterem és Panzió. Kezdetben az épület alsó szintjén élelmiszerboltot nyitottak, a másik oldalon pedig 60 négyzetméteres, 40 fő befogadására alkalmas étterem üzemelt. A vendégforgalom nehezen indult be, amit jól érzékeltet, hogy tulajdonostársa úgy érezte, nem találta meg a számítását, ezért másfél év múlva kiszállt a közös üzletből. Horváth Antal és felesége a nehézségek ellenére sem adta fel, és a későbbi csendestársakkal, Pölöskei Béla családjával folytatták a munkát. Az emberek lassan hozzászoktak a Szent Kristóf Étterem kínálatához, a város pedig egyre többször tartotta náluk közösségi rendezvényeit. A település vezetői megbíztak a vendéglátóegység színvonalas szolgáltatásaiban, ezért bátran odairányították a távolabból érkező vendégeket. A jó kapcsolat azóta sem változott, és a szálláshelyek rendszeres kihasználására a tulajdonosok többféle „csomagot” kínálnak félpanzióval, illetve fürdőbelépővel kombinálva.

A szakszemélyzet jól érzi magát a Szent Kristóf Étteremben, ezért a legtöbbjük több mint tíz éve ezen a helyen dolgozik. A pincéreknél a legnagyobb a mozgás, de a szakácsok viszonylag ritkán váltják egymást. A felszolgálók sem azért távoztak, mert gondjuk lett volna munkáltatójukkal, hanem a magasabb fizetéssel kecsegtető Ausztriába vándoroltak. Az étterem és panzió Horváth Antalnak és nejének állandó készenlétet jelent, mert a régi és új vendégekkel egyaránt foglalkozni kell, nem beszélve a hét végi és éjszakába nyúló feladatokról. A házaspár élelmezésvezető lánya nem szakadt el teljesen a vendéglátástól, de neki az iskolában nem kell non-stop dolgoznia, aminek a család nyilván örül. A fiú unoka jobban eltért a nagyszülők által választott iránytól; ő inkább számítógép programozást tanul. Bár sosem lehet tudni, hogy hozzá hasonlóan nem vesz-e egyszer olyan éles kanyart, hogy a vendéglátásban köt ki – tette hozzá nevetve Horváth Antal.
A tulajdonos tisztában van azzal hogy az állandóság mellett néha meg kell újulni, ezért a hagyományos, magyaros ételek mellett célszerű megjelentetni az étlapon az egészséges életmódot kedvelő vendégek ízlése szerinti, több zöldségből–gyümölcsből készült ún., fitnes jellegű menüket is. A Szent Kristóf Étterem és Panzió részt vesz a város idegenforgalmi fejlesztésre irányuló terveiben azáltal, hogy Kapuvár mindig számíthat szakszerű szolgáltatásaikra.
– Míg más szórakozik, mi dolgozunk, de nem baj, mert ezt szeretjük. Még mindig nagyon sok vendéglátóegység zár be országosan, de csak kilábalunk a bajból, remélhetőleg jobb lesz! Aki tisztességesen tesz érte, az meg tud élni belőle, mert van jövő ebben az ágazatban – fogalmazott Horváth Antal, aki vérbeli vendéglátós módjára nagyszerű ajánlattal csábítja a látogatókat a huszadik évfordulóját ünneplő Szent Kristófba: február 13-ától húsz héten át 900 forintos menüvel várják a vendégeket szombaton és vasárnap. Aki siet, még megkóstolhatja az ünnepi éltelt!