
Minden év decemberének második szombatján rendezik meg a Győr-Moson-Sopron Megyei Német Önkormányzatok napját. 2011-ben a Rábaköz egyik északkeleti településére került a sor. A más néven, tóközi tájegységben elterülő Győrsövényházra az 1700-as években telepítették be a svábokat, akikkel a tősgyökeres helyi lakosok a második világháborúig békésen együtt éltek. A két nép között az 1930-as években megromlott a kapcsolat, ezért 1946-ban ötszáz embert átköltöztettek Németországba. A rendszerváltás után feléledtek a hagyományok, és az iskolában újból megkezdődött a német nyelv oktatása, 2006 óta pedig nemzetiségi önkormányzat működik a településen. A kisebbségi helyhatóság kiválóan együttműködik az önkormányzattal, mely szeretné, ha megmaradna az iskolai német alsó tagozat – tudtuk meg Hokstok Imrétől. A tavaly év végén megrendezett nemzetiségi napon

a Sövényházi Dalbarátok Köre és a gyerekek kulturális műsorukkal alaposan meglepték a vendégeket. Wild Robert reménykeltőnek nevezte, hogy az utókor ennyire felkészült a német nyelvű dalokból és irodalomból, mert így nagyobb az esélye annak, hogy a nemzetiségiek fennmaradnak. A Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának régiós irodavezetője három megye érdekeit tartja szem előtt: Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megye németségének óvodái, általános iskolái, egyesületei és kisebbségi önkormányzatai tartoznak a fennhatósága alá. A regionális vezető nemcsak számbeli megfogyatkozása miatt beszélt pesszimistán a svábok magyarországi helyzetéről. Azt ugyan nem tagadja, hogy a törvények megfelelő keretet biztosítanak törekvéseiknek, de szerinte a kisebbség fogalma hazánkban egyenlő a határon túl élő magyarokkal, emiatt a többiek sok mindenből kimaradnak. A Német Önkormányzatok Győr-Moson-Sopron Megyei Egyesületének fertőrákosi képviselője hiányolja a nagyobb volumenű

tervekhez szükséges bevételi forrásokat, melyekből például saját óvodát vagy iskolát működtethetnének. A német önkormányzat megyei elnöke hozzátette: a jogi biztosíték önmagában nem elég, mert pénz nélkül valójában semmit sem tehetnek. Wild Robert gyermekeinek is igyekszik továbbadni a német kultúrát, ahogy annak idején ő tanulta az idősebbektől, de felesége magyarul beszél családtagjaival.
A helyi könyvtárat vezető győrsövényházi Czáka Zsuzsanna a nemzetiségi napon előadott prózai és zenei darabokból minden szót értett, mert korábban a felső tagozatosokkal foglalkozott. A német nyelvet oktató tanár nyaranta részt vett a Goethe Intézet kurzusain, és ekkor ismerte meg közelebbről a nemzetiségi kultúrát. Az énektanári képesítéssel is rendelkező pedagógus szívesen tanulta meg a dialektusban lejegyzett sváb dalokat. Nemsokára huszonhat fővel megalapította a Győrsövényházi Dalbarátok Körét. A felső tagozat megszűnése miatt állást kereső Czáka Zsuzsanna Győrben helyezkedett el, így azóta nagyon kevés ideje marad a civil szervezet ügyeinek intézésére. A karnagy lelkesedésének és a kórustagok kitartásának köszönhető, hogy nem oszlottak fel. Ha úgy érzik, hogy alkalmasak a feladatra, a német mellett bármely nyelven elsajátítják a dalokat, mert nagyon szeretnek énekelni. – Nagyon szeretnék megmenteni az iskolát, és minden erőnkkel azon vagyunk, hogy ébren tartsuk a nemzetiségi kultúrát – fogalmazott a pedagógus.
Beküldés dátuma: 2012. 01. 18.
-
Az egy célért mozduló, tettekre is hajlandó márciusi ifjakra emlékeztek Kapuváron
Éljen bárhol is magyar a nagyvilágban, minden évben felidézi 1848. március 15-e eseményeit. A kivételes nap részévé, sőt tartóoszlopává vált a nemzeti egységnek, olyan, mint egy családi ünnep, amelyről még a távolba szakadt gyermekek is megemlékeznek – hangzott az 1848/49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére rendezett kapuvári ünnepségen.
-
Az egy célért mozduló, tettekre is hajlandó márciusi ifjakra emlékeztek Kapuváron
Éljen bárhol is magyar a nagyvilágban, minden évben felidézi 1848. március 15-e eseményeit. A kivételes nap részévé, sőt tartóoszlopává vált a nemzeti egységnek, olyan, mint egy családi ünnep, amelyről még a távolba szakadt gyermekek is megemlékeznek – hangzott az 1848/49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére rendezett kapuvári ünnepségen.
-
Nagy emberek a múltból - Soós Géza mezőgazdászi és közéleti tevékenysége
A kapuvári húsgyár egykori alapítója a környék két köztiszteletben álló „jótevőjétől” tanulta meg a tudatos gazdálkodást és a több ezer hektáros birtokrendszer irányítását.
-
A bátor márciusi ifjakra emlékeztek Beleden
1848. március 15-ét az összefogás, a kitartás, a tenniakarás, valamint egymás megbecsülése jellemzi a leginkább.
-
Tisztelgés a márciusi hősök emléke előtt
Felszabadult büszkeség tölti el szívünket és valahol legbelül érezzük mindannyian magyarságunk lényegét, hogy ezért is jó magyarnak lenni.
-
Sopron vármegyei nemzetőr csákó a Csornai Múzeumban
A Rábaközi Médiacentrum Múzeumi Percek című műsorában Balázs Tibor legutóbb a Csornai Múzeum egyik különleges relikviáját, az 1848-ból származó Sopron vármegyei nemzetőr csákót mutatta be.