Jövőre is vár bennünket a Művészetek Völgye!

Kapolcs, Pula, Öcs, Monostorapáti,  Taliándörögd, Vigándpetend már berögződött az emberek emlékezetébe. Hogy kapcsolódtak a rábaközi települések a  Művészetek Völgye fesztivál megrendezésének klasszikus helyszíneihez? A mieink vendégszereplőként vettek részt Magyarország legnagyobb összművészeti fesztiválján. A taliándörögdi Ősök Háza a helyi római katolikus plébániát és környékét, valamint a templomot jelenti, ahol Szőke András színész-filmrendező és Illés Sándor helyi plébános fogadta a rábaközi küldöttséget. Sipos Bernadett stúdiónkban elmondta, hogy tavaly egy, idén pedig már három napot töltöttek a völgyben.

Kónya Krisztián arról beszélt, hogy az ismeretség mellé némi szerencse is kellett, hisz a rábaközi küldöttség egy évvel ezelőtti, és mostani vendégszerepléséhez Taliándörögdön élő ismerőse révén kapott lehetőséget. Tavaly olyan jól sikerült az első bemutatkozás, hogy idén hosszabb  produkcióra is sor kerülhetett. A három nap arra nyilván nem volt elegendő, hogy  a csornai és a kapuvári kistérség valamennyi értékét megjelenítsék, ezért a szervezők megpróbálták témák szerint csoportosítani a tartalmas programokat.

A rábaközi küldöttség völgybeli fogadtatása és megítélése egyaránt jó volt.
– Többet dicsérni nem szeretném, mert akkor úgy tűnne, hogy magunkat fényezem, azt meg nem szeretném – mondott véleményt Kónya Krisztián a Csorna és Kapuvár környéki fellépők szerepléséről. Mivel a vendéglátó és a közönség szintén elégedett volt, jövőre is elvárják a csapatot. De nézzük sorban, hogy a rábaköziek mivel bűvölték el a nagyérdeműt!  Csütörtökön a történelmi egyházak mutatkoztak be, méghozzá olyan formában, hogy a Soproni és a Győr-Mosoni Evangélikus Egyházmegye 13 éve működő alkotótábora gyermek- és ifjúsági foglalkozásokat szervezett a résztvevőknek. A délutáni ökumenikus istentiszteletet Illés Sándor monostorapáti katolikus plébános, és Tubán József csornai evangélikus lelkész mutatta be. Heiter Róbert Gottfried nemrég felszentelt premontrei szerzetes vetítettképes előadása után a döri kórus szerepelt. A kapuvári származású Cserpes Laura, valamint barátai akusztikus koncerttel lepték meg a közönséget. Pantelics Angelika mézeskalács-, és Vargáné Molnár Zsuzsanna ékszerkészítő, továbbá Ángyán Csilla népi iparművész a helyszínen tartott bemutatót munkásságáról. A templomban Horváth Róbert amatőr szobrász vallás, és hanyi táj által ihletett alkotásait, valamint dr. Nagy Miklós rábaközi templomokat ábrázoló festményeit tekinthette meg a nagyérdemű.  A höveji Szigeti Istvánné csipkekölteményeivel „öltöztette fel” a szakrális helyszínt. A Pántlika Néptáncegyüttes a második nap délutánján szórakoztatta a nézőket, este pedig két könnyűzenei programot kínáltak a látogatóknak. Szombaton a Hanyi Táltoscsikók megérkezésével nagy nyüzsgés kerekedett, s íjásztudományukkal hamarosan betöltötték a templom melletti teret. A himodi Labdarózsa dalkör, a Kapuvári Hagyományőrző Nyugdíjasklub és a Fabula együttes még érdekesebbé varázsolta az estet, a Hanság Big Band előadását pedig Szőke András színész-filmrendező szaxofonos produkciójával fűszerezte meg. A hat csapat részvételével megrendezett főzőversenyen a farádi táltoscsikók bizonyultak a legjobbnak.

A csornai szervező  megjegyezte: aki nagyobb nyüzgésre vágyik, az a völgy központját, Kapolcsot keresse fel. A csornai szervező úgy vette észre, hogy a látogatók egyre inkább a régi „völgyhangulatra” vágynak, ami nyugodt sétát, a művészekkel való kötetlen beszélgetést, és meghitt tárlatnézegetést jelent. A rendezvényhez csatlakozó bakonyaljai települések az elmúlt két évtized alatt óhatatlanul megváltoztak. A völgy lankáival és emelkedőivel a fesztiváltól függetlenül is vonzza a kirándulókat. Szőlőligetek, birkatartó telepek. A 650 lelkes Taliándörögd lakói év közben nyugodtan folytatják mindennapi tevékenységüket, de a tíznapos vigadozás ideje alatt a kicsi falu „kifordul” önmagából, ezért aki a természeti szépségeire kíváncsi, talán ne ebben az időszakban kerekedjen fel, hanem talán ősszel, esetleg tavasszal.

Kónya Krisztián az önismeret kiváló módját is megosztotta  a tévénézőkkel: Nemcsak a vendéglátók és az „idegenek” közt alakultak ki baráti kapcsolatok, hanem az egy helyről érkezett csoportokon belül is. – Ha elmegyünk messzebb, sokkal könnyebben leülünk egymás mellé, és jobban elbeszélgetünk. Ha itthon vannak is ellentétek, azok valahogy máshol eltűnnek. Madártávlatból a Rábaköz is sokkal szebb és jobb lesz – szólt a megállapítás.  Amennyiben a Művészetek Völgye semmivel sem adna többet, mint az utóbbi érzet, már akkor is bőven sokat nyújt.