Kapuvár "aranykorát" idézi meg a könyv

Kapuvár jövőre ünnepli fennállásának 850. évfordulóját, ezért a csornai Csukás Zoltán Mezőgazdasági Szakközépiskola történelem szakos tanára erre az alkalomra időzíti könyvének megjelenését. A kiadványban a báró életútja és a dualizmus kori település korrajza elevenedik fel. A bányászatban rövid idő alatt nagy hírnévre szert tevő, 1883-ban magyar állampolgárságot kapott Berg Gusztáv barátság révén került Kapuvárra, amikor elhatározta, hogy  az elmaradott uradalmat felvirágoztatja és létrehozza a mintagazdaságot. A báró 1864-ben otthagyta jól fizető bécsi állását, és beköltözött a Hanság fővárosába, ahol 1903-ban bekövetkezett haláláig tevékenykedett.
Pavlóczki Béla rengeteg időt és energiát fordít
arra, hogy minél több  ismeretet szerezzen a Berg család áldásos tevékenységéről. A báró ide érkezése után elemezte és racionalizálta a kiadásokat, megnövelte a gazdasági épületek számát, a cselédeknek Öntésmajorban iskolát építtetett, részt vett az első takarékpénztár és a tűzoltóegylet megszervezésében, elindította a heti vásárt, hozzálátott a majorokat összekötő kisvasút építéséhez. Ugyancsak az ő nevéhez köthető a kaszinó és a járási bíróság építése, valamint tagja volt a kórházalapítók társaságának stb. Berg Gusztávot 70 éves születésnapja alkalmából, 1898-ban Kapuvár díszpolgárává avatták. A város jótevőjéről készült szobrot a Pátzay Pál Általános Iskolában, a festményt pedig a kaszinó nagytermében helyezték el. Jólelkűsége, adakozókészsége halála napjáig megmaradt: utolsó évében az összes cselédet beíratta az országos pénztárba, és befizette helyettük a tagdíjat. A több ezer főre duzzadt kapuvári gyászolók mellett a vármegyei élet, és az országos vezetés több jeles képviselője lerótta tiszteletét koporsójánál.
A kapuvári önkormányzat nemrég adta át a Kis-Rába-hidat, melyet szeretnének egy konkrét személyről elnevezni. Pavlóczki Béla meg van róla győződve, hogy Berg Gusztáv az az ember, aki a legméltóbb erre a “szerepre”.