Egy orvosnak mindig az jelenti a szakmai sikert, ha a betegség – legyen az akár rosszindulatú – olyan stádiumban kerül felfedezésre, hogy még egyértelműen gyógyítható – fogalmazta meg hivatásának lényegét dr. Juronics Katalin, aki a városi után nemrég megyei elismerésben részesült.
Dr. Juronics Katalin több évtizedes gyógyító munkáját Dr. Petz Aladár-díjjal ismerte el nemrég a megyei önkormányzat. A kapuvári Lumniczer Sándor Kórház-Rendelőintézet orvosa az augusztus 20-i ünnepség keretében vehette át a kitüntetést a győri Esterházy-palotában.
A budapesti Semmelweis Egyetemen végzett orvos 1983 óta dolgozik első és eddigi egyetlen munkahelyén. A belgyógyászatból és gasztroenterológiában szakvizsgázott doktor a mai napig hálával gondol szüleire, akik lehetővé tették felsőfokú tanulmányait. – Köszönettel tartozom családomnak, férjemnek és két fiamnak is, akik érezték és érzik hivatásom hátrányát. Segítségük nélkül nem tudnék ennyi feladatot ellátni – mondta dr. Juronics Katalin, hozzátéve: úgy érzi, hogy sokat köszönhet kollégáinak is, akik sikeres pályafutását végigkísérték.
Ha visszagondol az egészségügyben töltött több mint 35 éves időszakára, a legnehezebb dolognak nevezte a páciensek gondolkodásmódjának megváltoztatását. Az emberek talán tudatosabban élik mindennapjaikat, a fiatalabb generáció tagjai közül pedig egyre többen odafigyelnek az étkezésükre. Szintén örömteli változás, hogy mind többen veszik igénybe a szűrővizsgálatokat.
Dr. Juronics Katalin az időközönként felbukkanó divatos, szélsőségektől sem mentes táplálkozási szokások helyett a kiegyensúlyozott étkezést javasolja, amely szerint a sok folyadék, elegendő rostbevitel és zöldség-gyümölcs mellett minden fogyasztható, de mértékkel. Az evés gyakorisága sem mellékes, mert a legalább napi három-négy alkalom az ideális, melyben egy főtt étel is szerepeljen. Eleink nem véletlenül vezették be a húsfogyasztás mellett a főzelék- és a tésztanapokat, mert a változatosságon kívül ez egyfajta heti vagy évszakonkénti ciklikusságot vitt az étkezésekbe.
A belgyógyász, gasztroenterológus országos problémának nevezte a szakorvos utánpótlás hiányát, ami az egészségügy szinte valamennyi területére érvényes. A kapuvári kórház vezetése arra törekszik, hogy biztosítva legyen a szakszemélyzet és az infrastrukturális, illetve technikai háttér. A gasztroenterológián két jól képzett szakasszisztens dolgozik, így emiatt nem éri őket hátrány, de jobban örülnének, ha jelentkezne hozzájuk még egy szakorvos.
Dr. Juronics Katalin arról is beszélt, hogy a szakrendelés mellett osztályos orvosi feladatainak is eleget tesz, ezért a napi tíz-tizenkét órás munkavégzés megterhelő lehet hosszútávon. A kisváros minden előnyével, barátságos, családias munkakörülményekkel várják a végzett szakorvosokat Kapuvárra.
Odoricsné Buthi Krisztina az augusztusi díszközgyűlésen meghatódottan vette át Németh Zoltántól, a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat elnökétől a Batthyány-Strattman László díjat.
A fiatalabb nemzedékek feladata, hogy az időseknek olyan életkörülményeket biztosítsanak, melyek lehetővé teszik számukra az öregkorhoz méltó derűs életet, és nem csupán az idősek napján, hanem az év minden napján, mert megérdemlik azt a törődést, ami jár nekik.
Eőry Jenő szerint a sportolóknak tudomásul kell venniük, hogy az emberi szervezet olyan, mint egy precízen felépített szerkezet, amit nem lehet átverni.
Fennállásának 65. évfordulója alkalmából idén nyáron jubileumi kórustalálkozót szervezett a Csornai Bárdos Kórus.
Kapuvár nagy napjának nevezte a korabeli országos sajtó az 1924. augusztus 15-én felavatott világháborús emlékmű leleplezését.
Pappné Kovács Piroska negyven évvel ezelőtt megszeppent gyerekekkel találkozott minden év szeptemberében, és ehhez képest ma sokkal öntudatosabb, bátrabbak és nyitottabbak a nebulók.