A csornai katolikus óvodában már hagyománnyá vált a Szent Mihály-napi vásár megrendezése, amikor felelevenítik a régi vásárok hangulatát és az e naphoz fűződő népszokásokat.
Több mint 200 gyermek, köztük óvodások és első osztályosok vettek részt a rendezvényen. Az udvaron sátrakat állítottak fel, ahová elhelyezték az óvó nénik által készített szebbnél-szebb portékákat. Népi rigmusokkal, kikiáltókkal, énekekkel készültek az óvodások a forgatagra. A kisbírók dobpergetéssel, kikiáltóval jelezték a vásár kezdetét. A gyerekek körbejárták a sátrakat, kosárkáikból az otthonról hozott gyümölccsel fizettek a megtetszett vásárfiáért.
Az óvó nénik a csornai hagyományoknak megfelelően, kékfestő szoknyába öltözve, népdaléneklésükkel tették hangulatosabbá a napot. A gyermekek megismerkedtek a népi hangszerekkel, köztük a citerával, mely a Rábaköz egyik nevezetes hangszere. A vásár táncházzal zárult, mind ahogy az elődök idejében.
A fiatalabb nemzedékek feladata, hogy az időseknek olyan életkörülményeket biztosítsanak, melyek lehetővé teszik számukra az öregkorhoz méltó derűs életet, és nem csupán az idősek napján, hanem az év minden napján, mert megérdemlik azt a törődést, ami jár nekik.
A fiatalabb nemzedékek feladata, hogy az időseknek olyan életkörülményeket biztosítsanak, melyek lehetővé teszik számukra az öregkorhoz méltó derűs életet, és nem csupán az idősek napján, hanem az év minden napján, mert megérdemlik azt a törődést, ami jár nekik.
Eőry Jenő szerint a sportolóknak tudomásul kell venniük, hogy az emberi szervezet olyan, mint egy precízen felépített szerkezet, amit nem lehet átverni.
Fennállásának 65. évfordulója alkalmából idén nyáron jubileumi kórustalálkozót szervezett a Csornai Bárdos Kórus.
Kapuvár nagy napjának nevezte a korabeli országos sajtó az 1924. augusztus 15-én felavatott világháborús emlékmű leleplezését.
Pappné Kovács Piroska negyven évvel ezelőtt megszeppent gyerekekkel találkozott minden év szeptemberében, és ehhez képest ma sokkal öntudatosabb, bátrabbak és nyitottabbak a nebulók.