Kiss Gy. László több ezer éves hieroglifák és rovásjelek üzeneteit fejti meg

Kiss Gy. László közel kilenc éve behatóbban tanulmányozza a hieroglifák titokzatos világát. A két-háromezer évvel ezelőtti régi írásképeket eleinte dossziéban tárolta, de rájött, többekhez eljut, ha közzéteszi őket az interneten.

A hieroglifák és a rovásírás iránt érdeklődők közkedvelt olvasmányai Kiss Gy. László interneten közzétett írásai. A témával foglalkozó emberek a világ különböző részeiről elküldik neki a különleges iratokat, fotókat azzal a kéréssel, hogy próbálja megfejteni a tartalmukat.
Kapuvári riportalanyunk a textilipari középiskola elvégzése után a Győri Hittudományi Főiskolán megszerezte az okleveles hitoktató képesítést. Több éven keresztül a tanítás jelentette számára a legfőbb elfoglaltságot. A jelenleg üzletvezetőként dolgozó Kiss Gy. László időközben etika és kereskedelem témakörében bővítette ismereteit, s miután az internet térhódításával egyre több információ vált hozzáférhetővé bárki számára, mind jobban beleásta magát a régebbi írásokba.
– Rájöttem, ha leírom a rovásjeleket és melléírom a mai betűket, összeolvasva fel lehet benne ismerni a nyelvújítás előtti régies kifejezéseket. A mássalhangzós hieroglif írás és a rovásjelek megfejtése nehéz, mert a magyar nyelvben a magánhangzók behelyettesítésével más szót és értelmet kapok. Egy olvasatnak több értelme is lehet, ezért néha félreteszem és esetleg egy hónap múlva újra megnézem – mondta Kiss Gy. László. Véleménye szerint a korabeli író meghagyta az utókor olvasójának az értelmezés szabadságát. Például «A babot szedték», vagy «A papot szidták» szöveget a hieroglif azonos jelekkel írja le, ezért el lehet dönteni, hogy melyik illeszkedik az adott szövegrészhez.

Érdekes felfedezés, hogy nemcsak a Kárpát-medencéből, hanem a Földközi tenger melletti partvidékről, illetve Mezopotámiából és Közel-Kelet félhold alakú területéről, de Szantoriniről, Portugáliából, Etrúriából, Nabateából, Yemenből, Sábából, Moábból, Karthágóból, Ibériából, Szidonból, Etiópiából, Glozelből, Svájcból és a Nílus völgyének ókori egyiptomi részéből is kerültek elő magyarul értelmezhető, kőbe vésett nyelvemlékek. Kiss Gy. László mindebből arra a következtetésre jutott, hogy feltételezhetően valamilyen létszámú hun vagy magyar törzs élhetett ezeken a területeken.

Kiss Gy. Lászlónak nagy örömet jelent , ha azt látja, hogy naponta több százan böngészték a honlapját, vagy felkeresték facebookos oldalát. Amikor teheti, meghallgatja a témával foglalkozó tudományos előadásokat, de ő maga inkább közérthető formában teszi közzé gondolatait.
A magyar rovásírás leletekkel, illetve az innen elérhető hieroglif leletekkel foglalkozó honlap kapacitása is véges, ezért amennyiben nem tud oda több információt feltölteni, úgy véli, megtett mindent az ügy érdekében. A „Magyar Rovásírás Leletek” facebookos oldalán is közkincsé teszi a megfejtett rovásjeleket és hieroglif leleteket, ahol két-három naponta jelennek meg újabb olvasnivalók.
– Engem főképp az érdekel, hogy az adott szöveget el tudom-e olvasni, így a történelmi események magyarázatát képzettebb emberekre bíznám, de akit érdekel, a Wikipédia internetes enciklopédiában is elolvashatja a háttérinformációkat. Hinnünk kell, hogy munkánk mások hasznára lesz, még akkor is, ha néha elbizonytalanodunk – fogalmazott Kiss Gy. László, majd megköszönte családjának a folyamatos támogatást. Ha meghívják, vállalna-e előadást a rovás és hieroglif leletekről kérdésre az interjúalany így válaszolt: – Igen, és örömmel beszélek bármely témáról és a leletekről.