Mint ahogy a legtöbb esetben, itt is az apró betűs rész, illetve a melléklet tartalmazza a lényeget, vagyis hazánk hány ilyen egységre tagolódik, azonkívül azt mely helységek alkotják. A paragrafus azt is lehetővé teszi, hogy a közösségek társulásokat hozzanak létre. A Rábaközben két ilyen egységet alkottak az érintettek: a 19 települést magában foglaló, közel 25 ezres lélekszámú Kapuvár-Beledi Kistérség Többcélú Társulást, és a 34 településsel működő,
viszonylag nagyobb méretű Csornai Többcélú Kistérségi Társulást. Amely önkormányzat elfogadja a társulás alapító okiratát, az tagja lehet a kistérségi tanácsnak. Utóbbi esetében “nincs kihúzó”, mert az összes település élt a lehetőséggel.
Talán nem okoz nagy meglepetést, hogy az interjúnkban nyilatkozó munkaszervezet-vezető jogászember. A kapuvári születésű társadalmi normák felett őrködő doktor jelenleg Veszkényben él, és mielőtt a társuláshoz került volna, a győri nyugdíjbiztosítási igazgatóságon dolgozott. Dr. Horváth Gyula munkaszervezet-vezető a társulások intézményfenntartó szerepét hangsúlyozta: ide tartozik az idősek gondozóháza, a támogató szolgálat. Továbbá közreműködnek a kistérségi társulásban résztvevő települések által fenntartott alapfokú oktatási intézmények és óvodák normatív támogatásának elosztásában. Szintén szakembereik végzik az önkormányzatokra kirótt kötelező belső ellenőrzési feladatokat. A vezető szilárd meggyőződése, hogy a Rábaközben működő társulások közösen tegyenek valamit a turisztika fellendítéséért. A települések polgármestereinek bevonásával a tájegység arculatának és identitásának megteremtésén fáradoznak.
Egyelőre kevés hivatalos információval rendelkeznek a Kormány azon szándékáról, amely szerint visszaállítanák a régi járásokat. A régi-új rendszernek nem közigazgatási feladatokat szánnának, hanem államigazgatási teendőkkel bíznák meg. Szűkebb szakmai körökből azért annyi kiszivárgott, hogy az átalakításnak komoly anyagi feltételei lennének, ezért csak stabil gazdasági környezetben lehetne megvalósítani, így 2013 előtt nem valószínű - mondta dr. Horváth Gyula.
Beküldés dátuma: 2010. 12. 01.
-
Logopédia Kapuváron: nem minden kisgyermeknek természetes a hangok tiszta kiejtése
A gyermekek beszédkészségének későbbi kialakulását biológiai, genetikai, környezeti vagy egyéb fejlődési rendellenességekből fakadó problémák is okozhatják, ezért rendkívül fontos, hogy a logopédiai fejlesztés minél korábban megkezdődjön.
-
Logopédia Kapuváron: nem minden kisgyermeknek természetes a hangok tiszta kiejtése
A gyermekek beszédkészségének későbbi kialakulását biológiai, genetikai, környezeti vagy egyéb fejlődési rendellenességekből fakadó problémák is okozhatják, ezért rendkívül fontos, hogy a logopédiai fejlesztés minél korábban megkezdődjön.
-
Kéményseprő-ipari szolgáltatásokkal kapcsolatos lakossági felhívás
Az utóbbi időszakban a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatósághoz több lakossági bejelentés érkezett, miszerint magáncégek több vármegyei településen a katasztrófavédelem megbízottjainak kiadva magukat keresik fel a házakat kéményellenőrzés céljából.
-
A csapatszellem, a fizikai állóképesség jó hatással van a tanulásra is
A kapuvári Széchenyi pedagógusai nagy figyelmet fordítanak a tehetséggondozásra és a versenyekre való felkészítésre.
-
Díszpolgári címet kapott dr. Putz Mária és dr. Gere Lajos orvos házaspár
A 21. alkalommal megrendezett Beledi Pünkösdi Fesztivál egyik legemelkedettebb pillanata volt, amikor dr.
-
Beledi Pünkösdi Fesztivál, a közösségéltető rendezvény
Beled Város nemcsak egy lakóhely, hanem együttműködő emberek élő közössége – mondta Major Jenő a 21.
