Korán arra készültem, hogy orvos leszek

Az ember hovatartozását nemcsak a születési helye, hanem az a falu vagy város határozza meg, ahol gyermekkori élményeit, első benyomásait szerezte. Dr. Gulyás Zoltán az Alföldön látta meg a napvilágot, de kisiskolás korában Peresztegre került. Az ekkoriban sűrűn betegeskedő diák megfordult néhány kórház gyermekosztályán, ahol annyira magával ragadta a gyógyító munka, hogy nyomban elhatározta: orvosnak tanul. A soproni Berzsenyi gimnázium matematika-fizika versenyein jól szereplő tanulójára nagy hatással voltak a kollégiumi évek, amire azóta is szívesen emlékezik.  Diplomáját 1974-ben a pécsi egyetemen szerezte meg. A mentőknél kezdő fiatal orvos nagyon szerette munkáját, mert rögtön látta tevékenységének eredményét. Mivel a Peresztegen élő idősödő szülők támogatásra szorultak, egyetlen gyermekük a közelükbe költözött, és jelentkezett a Csornán meghirdetett körzeti orvosi állásra, amit öt éven át töltött be. Dr. Gulyás Zoltán meggyőződése, hogy amit az ember feladatul kap, azt végezze tisztességesen, és ne aprózza fel idejét és energiáját. – Csornán nagyon kedves emberek vettek körül, pácienseimmel is jól kijöttem. 1988-ban vettem egy nagy levegőt, és üzemorvos lettem, ami abban az időben lenézett szakterület volt – mondta a riportalany. Az orvoslásnak ez az ága nem tartozott a túlfizetett szakmák közé, és a hálapénz szóba sem jöhetett, „pedig az igazi üzemorvoslás abból áll, hogy az ember ismerje a csínját-bínját annak a helynek is, ahol a munkavállalók dolgoznak” – utalt az üzemek és gyárak belső felépítése, valamint a technika iránt érdeklődő, műszaki beállítottságú doktor.
– Negyven egynéhány évesen egyik pillanatról a másikra itt álltam munka nélkül – mesélte a többedmagával kft.-t alapító orvos.
Dr. Gulyás Zoltán 1995 május végén arról értesült, hogy júliustól megszűnik az állása a kórházban, mivel az Országos Egészségbiztosítási Pénztár nem finanszírozza a foglalkozás-egészségügyet, mondván, hogy ez nem gyógyító tevékenység. A mentőövet  a munka törvénykönyve alapján kiadott  rendelet jelentette neki, amely szerint a dolgozóknak alkalmassági vizsgálaton kell részt venni. Az ekkor létrehozott cég – szinte változatlan személyi állománnyal –  idestova tizenhét éve működik.

A vizsgálatnak nem az a célja, hogy a munkavállalót eltiltsák a tevékenységtől, hanem az esetlegesen kiszűrt betegek folyamatos karbantartása.
A munkavállalók zöme úgy gondolja, hogy az alkalmassági vizsgálat csak arra való, hogy aláírják a papírt, aztán mehetnek dolgukra. A foglalkozás-egészségügy nem erről szól – jelentette ki dr. Gulyás Zoltán. Rengeteg olyan feladat is rájuk hárul, amit a kívülállók nem feltétlenül tudnak: tisztában kell lenniük a cégek tevékenységi körével és az ehhez kapcsolódó környezeti állapottal, továbbá fel kell deríteniük, hogy milyen megterhelés éri a dolgozókat. A kockázatbecslést csak helyszíni bejárás után lehet elkészíteni. A rendelőben kiszűrik a népbetegségnek számító magas vérnyomást, a cukorbajt, a tüdőrendellenességet stb. Amennyiben eltérést észlelnek, a pácienst a háziorvoshoz továbbítják, ahol megkapja a későbbi kezeléseket. Néha, persze előfordul, amikor előre látható, hogy a dolgozót valamilyen károsodás éri (vegyi anyag, átlagon felüli zaj) vagy korábban diagnosztizált betegségének súlyosbodására számíthat. Ilyenkor az illetőt kénytelenek eltiltani az adott munkától, de csakis a saját érdekében!


Dr. Gulyás Zoltánt – bőven túl a harmincon – családi és baráti körének köszönhetően magához vonzotta a pártpolitika.
Hazánk köztársasági elnökének édesanyja a kórház gazdasági osztályvezetőjeként dolgozott, így a televíziónknak nyilatkozó orvos napi kapcsolatot ápolt vele, s rajta keresztül  megismerte Áder Jánost. Dr. Gulyás, mint a Fidesz Csornai Alapszervezetének alapító tagja a választókerületi elnökségig vitte, s aktív szerep jutott neki a szimpatizánsok összetartásában. Több választás lebonyolítása után 2009-ben átadta a stafétabotot Gyopáros Alpárnak, s mostanság annyi köze van a közélethez, hogy részt vesz a megyei közgyűlés munkájában.

Dr. Gulyás Zoltánnak a szakmai elismerésből bőven kijutott: Kilenc évig töltötte be a megyei szakfelügyelői főorvosi posztot, s ma is részese az orvostársadalom országos szakmai kollégiumának. Tizennyolc éve tevékenykedik a Magyar Üzemegészségügyi Tudományos Társaságban, melynek vezetőségi tagja. Nyugdíjba vonulása után öt évvel is jegyzi nevét a szakma, de újabban inkább a családban teszi hasznossá magát, hisz az unokákkal való foglalatosság nem olyan megterhelő, mint a közéleti szerepvállalás. Dr. Gulyás Zoltán eddigi összesen három munkahelyén egyaránt jól érezte magát, ezért elmondhatja, hogy megbékélt a múlttal, de a jelennel is, a jövő pedig remélhetőleg még sok örömet tartogat neki. Az aktív éveket maga mögött tudó orvos nem készül életrajzírásra, de ha megkérik, a kisebb feladatokat tisztességgel ellátja.