Közös gyökérzetből táplálkoznak nemzeti ünnepeink

A magyar ember a tartós és megváltoztathatatlan értékekben hitt, a magyarságban és a keresztény kultúrában. Nem akartunk mást, mint egyenes tartással és nyílt szemmel a saját utunkat járni, saját sorsunkat formálni – hangzott az 1848/49-es forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából rendezett csornai ünnepségen.

Hazánknak három, de egylényegű nemzeti ünnepe van: a független magyar állam több mint ezer évvel ezelőtti megalakulását augusztus 20-án ünnepeljük, március 15-én az 1848-49-es Habsburg birodalommal szembeni szabadságharcot, október 23-án pedig az 1956-os antikommunista népfelkelést. Három teljesen eltérő történelmi korról és eseményről van szó, de abból a szempontból mégsem különböznek, hogy mindháromnak ugyanaz a talapzata, vagyis a magyar szabadság iránti vágy. Dr. Orbán Balázs arról beszélt, hogy mi magyarok sosem vágytunk világhódításra, nem érdekeltek minket a divatos nemzetközi jelszavak, s nem gondoltuk, hogy rajtunk kívül nincs más út. Szelíd magabiztosság és szabadságvágy vezérelt bennünket. Konfliktusainkat nem támadásként éljük meg, mert önmagunk megvédése és megszervezése iránti vágy az indíttatása.
– A csornai csata azok számára, akik a háborút vezették, csak egy epizód volt, amelynek következményeit a térképen zászlócskák vagy bábuk átmozgatásával viszonylag gyorsan orvosolni lehetett. Egy epizód a nagy küzdelemben és nagy játszmában. Jelentős összecsapás, melyről mint később kiderült, a magyar honvéd sereg utolsó győztes nagy csatája. A hősi halottaknak magától értetődő természetességgel adták meg a csornaiak végtisztességet, mindegy hogy barát vagy ellenség volt az illető – magyarázta dr. Orbán Balázs az akkori eseményeket. A miniszterhelyettes szerint a becsület kívánta azt, hogy így cselekedjenek, és ezt az értéket újra szervezőerőnké kellene tenni, mely alapja az erényes és helyes cselekedetnek.
A hősök rövidre szabott életével szembesülve saját sorsunkat is jobban megérthetjük. A békén megélt élet  nem egyszerűen a mi lehetőségünk, hanem a becsületes küldetésünk. Aki családban élhet, a hazájáért dolgozhat, közösségeket szervezhet, dönthet a jövőjéről, sokat kapott a gondviseléstől.

– Rendeltetésünk, hogy becsülettel megvédjük, ami a miénk, szebben és jobban adjuk tovább az utánunk következőknek – fogalmazott a parlamenti és stratégiai államtitkár. Szerinte az 1848/49-es forradalom és szabadságharc idején átélt küzdelem nemcsak történelem, hanem napjaink valósága is. Az Európai Uniót szabadságszerető nemzetek alapították olyan időkben, amikor mindenkinek volt tapasztalata arról, hogy mit jelent a birodalmi gondolkodásból fakadó totális elnyomás és totális háború. Az unió addig lesz sikeres, amíg a kisegítés elvére épít, amely arra hívja fel a figyelmet, hogy ha egy közösség vagy egy személy a konkrét érintettség okán az adott feladatot helyi szinten is meg tudja oldani, arról nem szabad magasabb szinten, esetleg az érintettek kihagyásával dönteni. Az Európai Egyesült Államok gondolata életidegen és sokszorosan megbukott birodalmi ideológia – hangsúlyozta.
Dr. Orbán Balázs megosztotta gondolatait arról az Európai Unióról, amilyennek már az alapító nemzetek is szánták: szabad nemzetek szövetsége, amelyet a kölcsönös tisztelet és az egymás érdekeinek figyelembevétele jellemez.
A csornai Petőfi-szobornál rendezett városi megemlékezésen közreműködtek a Győri Szolgáltatási Szakképzési Centrum Hunyadi János Középiskolájának diákjai. Az ünnepség végén a településen működő intézmények, gazdasági egységek, pártok, civil szervezetek koszorúikkal tisztelegtek a forradalmi hősök emléke előtt.