A 2. magyar hadsereg tragédiája, a volt Szovjetunió területén, a Don folyó mellett embertelen körülmények között elhunytak emléke előtt tisztelegtek Csornán. A katonák közül sokan tengernyi szenvedés után tértek haza a hadifogságból – hangsúlyozta Major András alpolgármester.
Hazánkban országszerte megemlékezéseket tartottak a doni áttörés 76. évfordulója alkalmából. Csorna Város Önkormányzata és a Premontrei Prépostság január 13-án, a délelőtti szentmisét követően tartott megemlékező ünnepséget – a Jézus szíve templom déli oldalfalán elhelyezett – II. világháború ismert és ismeretlen áldozatainak emléktábláinál. A rendezvény katonahősökhöz illő „Könyörgés a magyar hadifoglyokért” című énekkel kezdődött, majd megszólalt a déli harangszó, mely Boldvai Márton Bertalan szerint az elesettek hősiességére figyelmezteti az utókort. A premontrei atya ezt követően átadta a szót Major András alpolgármesternek. – A Don-kanyarban vívott harcok a magyar hadtörténelem legszomorúbb fejezetei közé tartoznak: 1943. január 12-én a 2. Magyar Hadsereg a Don menti terepszakaszt védte. Aztán a megindított szovjet offenzíva a védvonalat több helyen is áttörte, a visszavonuló magyar sereg hatékony támogatás és utánpótlás hiányában pedig jelentős veszteségeket szenvedett, darabokra szakadt, majd megsemmisült – hangzott a megemlékezésen. – A megfelelő fegyverzet és felszerelés nélkül kiküldött, lehetetlen feladattal megbízott honvédek ezrei szenvedtek és vesztek oda a mínusz 40 fokos orosz télben. A méltatlan körülmények ellenére is a hősök esküjüket betartva teljesítették kötelességüket az életük árán is, mely a legtöbb, amit egy ember a hazájáért, és annak szabadságáért adhat – fogalmazott Major András. Az alpolgármester leszögezte: Ez volt a magyar hadtörténet legnagyobb véráldozata, idegen földön, idegen érdekekért még ennyi hazánkfia nem veszítette életét, magyar katona a keresztes háborúk óta nem harcolt ilyen messze a hazájától.
A szónok szerint az utókor kötelessége az emlékezés, mert csak annak a népnek van jövője „mely, ha kell megsirat, ha kell megbocsát, de nem felejt soha”. A mai kor emberének erőt kell merítenie a katonák megpróbáltatásaiból, de nem szabad ugyanazokat a hibákat még egyszer elkövetnünk.
Hogyan vehet példát a ma embere Szent István életéből ezer évvel később? – tette fel a kérdést Soltész Miklós a Csornai Premontrei Apátság dísztermében tartott augusztus 20-i városi ünnepségen.
– Olyan típusú ember vagyok, aki közel engedi magához a többieket, ami egyrészt kihívás, de más részről problémát is jelenthet – mondta Henczel Szabolcs.
1980. szeptember 1-jén vette kezdetét a tanítás a kapuvári Széchenyiben. Az intézmény 1990-ben vette fel gróf Széchenyi István nevét és még abban az évben megtartották az első Széchenyi Kupát is.
Beled utcáit járva több épület, közterületi alkotás is magán viseli Tatai Lajos kezemunkájának nyomát.
Csorna óvodásai gördülékeny, zavartalan nyári időszakon vannak túl, mely a gyerekek életkori sajátosságaiknak, igényeinek megfelelő szabadidős programokkal telt el.
A Kapuvár Térségi Általános Iskolában 700 tanuló kezdte meg a 2025/2026-os tanévet. Idén ősszel is három első osztályt indítottak: egyet Gartán, kettőt pedig a Széchenyiben, és vidéken is szép számmal vannak elsős tanulók.