– Bár a magyar forradalom és szabadságharc a hősies küzdelem és helytállás ellenére elbukott, a harc, a rengeteg véráldozat nem volt hiábavaló. Az ország a függetlenség felé vezető úton elindult, a polgári átalakulás, a fejlődés visszavonhatatlanul elkezdődött – fogalmazott Major Jenő a beledi március 15-e alkalmából tartott ünnepi megemlékezésen.
Kevés olyan nemzet van a világban, amely annyi történelmi nagysággal büszkélkedhet, mint a magyar. Különösen igaz ez a reformkorra, amikor nemzetünk nagyjai, élükön Széchenyivel, máig is ható, korszakmegváltó gondolatokat fogalmaztak meg mind az akkori magyar gazdaság, mind a társadalom vonatkozásában. Gondolataik, eszméik jó táptalajra találtak a korabeli magyarság értelmiségi köreiben – mondta Major Jenő a beledi tornacsarnokban rendezett március 15-i ünnepségen.
«Sokan azt gondolják, Magyarország volt, én azt szeretném hinni, hogy lesz!» – mondta Széchenyi István, a legnagyobb magyar, aki a feudális kötöttségekben, társadalmi és jogi egyenlőtlenségekben, abszolutista elnyomásban vergődő ország számára kijelölte az utat a technikai és szellemi fejlődés, a társadalmi igazságosság és a korszerű nemzeti lét felé.
Beled polgármestere ezt követően felsorolta azokat a vívmányokat, melyeket Széchenyi rövid időn belül létrehozott. A Hitelből és a Stádiumból idézett programpontjai nagyrészt átfedésben voltak a márciusi ifjak később megfogalmazott 12 pontjával – tette hozzá Major Jenő. Szerinte Széchenyi és Kossuth vitája során szinte elsikkadt, hogy egyébként mindketten szemben álltak a Habsburg abszolutizmussal és ellentétüket még inkább kiélezte az ifjúság egyre aktívabb szerepe és néha még Kossuthon is túlmutató radikalizmusa. Az európai történések hatására azonban itthon is felgyorsultak az események és a forradalom elsöprő erejét látva a bécsi udvar meghátrált. A kezdetben elért alkotmányos sikerek jogosan táplálták a reményt, hogy Magyarország független lehet nagyobb véráldozatok nélkül. Az illúzió azonban hamar szertefoszlott. A többször forduló hadi szerencse és számos sikeresen megvívott győztes csata ellenére a magyar szabadságharc elbukott. Beled polgármestere arról beszélt, hogy március 15-e hatásai a mai napig végigkísérik történelmünket. Szerinte az akkori eszmék nem veszítettek időszerűségükből, mert ahogy akkor természetesnek tűnt, úgy ma is igénylik az emberek a szabadságot. A forradalmi eszmék további tanulsága, hogy társadalmi helyzettől, nézetekről és vallástól függetlenül csak az összefogás , az önzetlen tenni akarás viheti előre a magyarság közös ügyét.
– Ha széthúzás és ellenségeskedés van magyar és magyar között, ha nem az egyenesség és az önzetlenség vezérel bennünket, örök cél marad a szebb jövő. Fogadjuk meg a mai nap tanulságát, zárjuk szívünkbe, hogy útmutatást adjon a mindennapokra. Ha így teszünk, méltóak leszünk nagy elődeinkhez – hangsúlyozta Major Jenő, aki átfogalmazta Széchenyi, a legnagyobb magyar mondatát: Magyarország ezer év múltán is lesz itt a Kárpát-medencében.
Az ünnepi műsorban közreműködtek a Beledi Általános Iskola 7. osztályos tanulói, valamint a Kis-Rába Zenekar. Felkészítő tanár Nándorhegyi Krisztina, Ivánkovics Vanessza, valamint Vaspöriné Kótai Szilvia volt.
A forradalom és szabadságharc tiszteletére rendezett ünnepség után a résztvevők megkoszorúzták az 1848/49-es emlékművet.
– Olyan típusú ember vagyok, aki közel engedi magához a többieket, ami egyrészt kihívás, de más részről problémát is jelenthet – mondta Henczel Szabolcs.
Az Aktív Iskola Program célja, hogy minél élménydúsabb legyen a mozgás a testnevelés órákon, sőt, ez még a mozgásában korlátozott tanulókra is vonatkozzon.
Közel 400 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatásban részesült Kapuvár Város Önkormányzata.
– Olyan típusú ember vagyok, aki közel engedi magához a többieket, ami egyrészt kihívás, de más részről problémát is jelenthet – mondta Henczel Szabolcs.
1980. szeptember 1-jén vette kezdetét a tanítás a kapuvári Széchenyiben. Az intézmény 1990-ben vette fel gróf Széchenyi István nevét és még abban az évben megtartották az első Széchenyi Kupát is.
Beled utcáit járva több épület, közterületi alkotás is magán viseli Tatai Lajos kezemunkájának nyomát.