– Bár a magyar forradalom és szabadságharc a hősies küzdelem és helytállás ellenére elbukott, a harc, a rengeteg véráldozat nem volt hiábavaló. Az ország a függetlenség felé vezető úton elindult, a polgári átalakulás, a fejlődés visszavonhatatlanul elkezdődött – fogalmazott Major Jenő a beledi március 15-e alkalmából tartott ünnepi megemlékezésen.
Kevés olyan nemzet van a világban, amely annyi történelmi nagysággal büszkélkedhet, mint a magyar. Különösen igaz ez a reformkorra, amikor nemzetünk nagyjai, élükön Széchenyivel, máig is ható, korszakmegváltó gondolatokat fogalmaztak meg mind az akkori magyar gazdaság, mind a társadalom vonatkozásában. Gondolataik, eszméik jó táptalajra találtak a korabeli magyarság értelmiségi köreiben – mondta Major Jenő a beledi tornacsarnokban rendezett március 15-i ünnepségen.
«Sokan azt gondolják, Magyarország volt, én azt szeretném hinni, hogy lesz!» – mondta Széchenyi István, a legnagyobb magyar, aki a feudális kötöttségekben, társadalmi és jogi egyenlőtlenségekben, abszolutista elnyomásban vergődő ország számára kijelölte az utat a technikai és szellemi fejlődés, a társadalmi igazságosság és a korszerű nemzeti lét felé.
Beled polgármestere ezt követően felsorolta azokat a vívmányokat, melyeket Széchenyi rövid időn belül létrehozott. A Hitelből és a Stádiumból idézett programpontjai nagyrészt átfedésben voltak a márciusi ifjak később megfogalmazott 12 pontjával – tette hozzá Major Jenő. Szerinte Széchenyi és Kossuth vitája során szinte elsikkadt, hogy egyébként mindketten szemben álltak a Habsburg abszolutizmussal és ellentétüket még inkább kiélezte az ifjúság egyre aktívabb szerepe és néha még Kossuthon is túlmutató radikalizmusa. Az európai történések hatására azonban itthon is felgyorsultak az események és a forradalom elsöprő erejét látva a bécsi udvar meghátrált. A kezdetben elért alkotmányos sikerek jogosan táplálták a reményt, hogy Magyarország független lehet nagyobb véráldozatok nélkül. Az illúzió azonban hamar szertefoszlott. A többször forduló hadi szerencse és számos sikeresen megvívott győztes csata ellenére a magyar szabadságharc elbukott.
Beled polgármestere arról beszélt, hogy március 15-e hatásai a mai napig végigkísérik történelmünket. Szerinte az akkori eszmék nem veszítettek időszerűségükből, mert ahogy akkor természetesnek tűnt, úgy ma is igénylik az emberek a szabadságot. A forradalmi eszmék további tanulsága, hogy társadalmi helyzettől, nézetekről és vallástól függetlenül csak az összefogás , az önzetlen tenni akarás viheti előre a magyarság közös ügyét.
– Ha széthúzás és ellenségeskedés van magyar és magyar között, ha nem az egyenesség és az önzetlenség vezérel bennünket, örök cél marad a szebb jövő. Fogadjuk meg a mai nap tanulságát, zárjuk szívünkbe, hogy útmutatást adjon a mindennapokra. Ha így teszünk, méltóak leszünk nagy elődeinkhez – hangsúlyozta Major Jenő, aki átfogalmazta Széchenyi, a legnagyobb magyar mondatát: Magyarország ezer év múltán is lesz itt a Kárpát-medencében.
Az ünnepi műsorban közreműködtek a Beledi Általános Iskola 7. osztályos tanulói, valamint a Kis-Rába Zenekar. Felkészítő tanár Nándorhegyi Krisztina, Ivánkovics Vanessza, valamint Vaspöriné Kótai Szilvia volt.
A forradalom és szabadságharc tiszteletére rendezett ünnepség után a résztvevők megkoszorúzták az 1848/49-es emlékművet.
A Beled határában lezuhant vadászpilótákra emlékeztek
A Magyar Honvédség 47. Pápa Harcászati Repülőezred 36 évvel ezelőtt, Beled térségében tragikus körülmények között elhunyt katonákra emlékeztek.
A Beled határában lezuhant vadászpilótákra emlékeztek
A Magyar Honvédség 47. Pápa Harcászati Repülőezred 36 évvel ezelőtt, Beled térségében tragikus körülmények között elhunyt katonákra emlékeztek.
Mackókiállítás dr. Molnár Katalin magángyűjteményÉből
Mackó-találkozó címmel rendeztek kiállítást dr. Molnár Katalin magángyűjteményéből. A Kapuvári Rábaközi Művelődési Központban tartott tárlatmegnyitón Horváthné Lendvai Zsuzsanna, az egyetemi docens egykori hallgatója méltatta volt tanárának munkásságát, majd maga az ötletgazda mesélte el, hogy honnan jött a mackó-találkozó gondolata.
Beleden második éve a helyi zeneiskolásokkal közösen tartják meg a magyar kultúra napi ünnepséget
Az irodalom és a zene nyelvén ünnepelték Beleden a magyar kultúra napját. A település zenei kultúrkincséből a Napsugár Művészeti Iskola növendékei adtak ízelítőt.
„A Himnusz üzenete” - Előadás a magyar nemzeti imádságunk szellemi és kulturális jelentőségéről
A magyar kultúra napja alkalmából dr. Cs. Varga István „A Himnusz üzenete” címmel tartott előadást a kapuvári városháza dísztermében.
Négy hónap alatt újult meg a kapuvári Szent Anna Plébánia
Radó Tamás szerint egy plébániának az a legfontosabb, hogy aktív legyen az egyházközségi élet, és az emberek rendszeresen látogassák a templomukat.