Megjött a mozis!

Risavi Ernő és három testvére közt nagy a korkülönbség, ezért az idősebbek otthonról hamar elkerültek, a legkisebb fiú pedig maradt a családi fészekben. A téglagyár után jött a cementüzem, majd a malomipar, 1955-ben pedig felkérték a községben létesítendő mozi üzemeltetésére. Az előzményekről még annyit: a  kicsi Ernő bátyja révén került közel a filmekhez, aki javában vetítette a műsort, az óvodás korú testvér pedig a vacsorát vitte utána.Nemsokára már a gépházban is segíthetett, ahol szép fokozatosan megismerkedett a mozizás rejtelmeivel. Eleinte öt községbe – Rábakecölre, Vicára, Edvére, Vásárosfalura és Vadosfára – “vitte”a kultúrát, majd egyre több helyre hívták a vádormozist.

Edvén a Mágnás Miskát láthatta először a közönség, melyre  majdnem kétszázan voltak kíváncsiak – mesélte a gépész. Latabár Kálmán, Krencsey Marianne, csak néhány név a nagyok közül, akik feledhetetlenné tették a régi magyar filmeket. A Dankó Pistát egy időre be is tiltották, melyet főleg Karády Katalin miatt nézték az emberek. A külföldi gyártású produkciók között  akadtak humorosabbak; ezeket is élvezték a nézők. A győri raktárból küldött alkotásokat nem küldte vissza a feladónak, hanem továbbadta egy közeli községnek.

A mozis szakmája révén nagy ismertségre tett szert, és a két vetítés közti szünetben szívesen beszélgetett az emberekkel.

A szenvedélyes mozist még a zord időjárás sem állíthatta meg, ezért télen lovas szánnal húzta a felszerelést a településekre. A csengettyű hangjára összesereglett a falu apraja-nagyja, és rögtön befűtötték a helyiséget. Az egész estés film három tekercsre fért el, ezért amíg átfűzte, szüneteket kellett tartani, de ez nem zavarta a helyieket. Sőt, még az sem, ha a berepedt vagy elszakadt a filmszalagot egyszerűen továbbtekerte.

Risavi Ernő azóta is őrzi az akkor legmodernebbnek számító filmvetítő gépet, és azokat a feljegyzéseket, melyekben pontosan rögzítette a jegyelszámolást és a filmeket, ezenkívül rengeteg korabeli plakátot tart otthonában. Kíváncsi tévés stábok forgattak nála, és könyv is készült a tevékenységéről, de a televíziózás és a diszkók divatja lassan elszippantotta az érdeklődőket. A volt mozis megjegyezte: a községekben ma már kevesebben laknak, mint ahány ember megfordult a  vetítéseken.

Beküldés dátuma: 2012. 01. 25.

• 20. Beledi Pünkösdi Fesztivál

  Többször is beszéltem róla, hogy városunkban szükség van egy ilyen rendezvényre, Beled és a Dél-Rábaköz legnagyobb kulturális és szórakoztató eseményére – mondta Major Jenő polgármester a 20.

• 20. Beledi Pünkösdi Fesztivál

  Többször is beszéltem róla, hogy városunkban szükség van egy ilyen rendezvényre, Beled és a Dél-Rábaköz legnagyobb kulturális és szórakoztató eseményére – mondta Major Jenő polgármester a 20.

• A vörösterror áldozataira emlékeztek Csornán

  A ma emberének történelmi felelőssége, egyben erkölcsi kötelessége, hogy megakadályozza a kommunizmus ismétlődését.

• Száz esztendő elmúltával nem csak van, amire emlékeznünk kell, de vannak, akik emlékeznek

  A trianoni békediktátum évfordulóján mindenki átérzi, mit jelent magyarnak lenni és a szívébe hasít a gondolat, hogy mit vesztett hazánk 105 évvel ezelőtt – mondta köszöntőjében Winkler Zsolt plébános a csornai trianoni emlékműnél.

• A pedagógusokat köszöntötték Csornán

  Egy ember akkor lesz igazán sikeres, ha feltétel nélkül hiszi, hogy amit csinál, az jó, vagy rövid időn belül eredmény fog elérni.

• „Rejtély a múzeumban” családi nap a Csornai Múzeumban

  – Idén is megszerveztük a családi napot, amit a tavalyihoz hasonlóan, a Múzeumi Világnaphoz kötöttünk.