Risavi Ernő és három testvére közt nagy a korkülönbség, ezért az idősebbek otthonról hamar elkerültek, a legkisebb fiú pedig maradt a családi fészekben. A téglagyár után jött a cementüzem, majd a malomipar, 1955-ben pedig felkérték a községben létesítendő mozi üzemeltetésére. Az előzményekről még annyit: a kicsi Ernő bátyja révén került

közel a filmekhez, aki javában vetítette a műsort, az óvodás korú testvér pedig a vacsorát vitte utána.Nemsokára már a gépházban is segíthetett, ahol szép fokozatosan megismerkedett a mozizás rejtelmeivel. Eleinte öt községbe – Rábakecölre, Vicára, Edvére, Vásárosfalura és Vadosfára – “vitte”a kultúrát, majd egyre több helyre hívták a vádormozist.
Edvén a Mágnás Miskát láthatta először a közönség, melyre majdnem kétszázan voltak kíváncsiak – mesélte a gépész. Latabár Kálmán, Krencsey Marianne, csak néhány név a nagyok közül, akik feledhetetlenné tették a régi magyar filmeket. A Dankó Pistát egy időre be is tiltották, melyet főleg Karády Katalin miatt nézték az emberek. A külföldi gyártású produkciók között akadtak humorosabbak; ezeket is élvezték a nézők. A győri raktárból küldött alkotásokat nem küldte vissza a feladónak, hanem továbbadta egy közeli községnek.
A mozis szakmája révén nagy ismertségre tett szert, és a két vetítés közti szünetben szívesen beszélgetett az emberekkel.
A szenvedélyes mozist még a zord időjárás sem állíthatta meg, ezért télen lovas szánnal húzta a felszerelést a településekre. A csengettyű hangjára összesereglett a falu apraja-nagyja, és rögtön befűtötték a helyiséget. Az egész estés film három tekercsre fért el, ezért amíg átfűzte, szüneteket kellett tartani, de ez nem zavarta a helyieket. Sőt, még az sem, ha a berepedt vagy elszakadt a filmszalagot egyszerűen továbbtekerte.
Risavi Ernő azóta is őrzi az akkor legmodernebbnek számító filmvetítő gépet, és azokat a feljegyzéseket, melyekben pontosan rögzítette a jegyelszámolást és a filmeket, ezenkívül rengeteg korabeli plakátot tart otthonában. Kíváncsi tévés stábok forgattak nála, és könyv is készült a tevékenységéről, de a televíziózás és a diszkók divatja lassan elszippantotta az érdeklődőket. A volt mozis megjegyezte: a községekben ma már kevesebben laknak, mint ahány ember megfordult a vetítéseken.
Beküldés dátuma: 2012. 01. 25.
-
A Beledi Ezüsfenyő Nyugdíjas Egyesület társadalmi munkája
Az emberek az otthoni munka mellett is vegyék észre, ha tehetnek valamit a környezetért, mert annál élhetőbb egy település, minél jobban odafigyelnek a lakóhelyükre.
-
A Beledi Ezüsfenyő Nyugdíjas Egyesület társadalmi munkája
Az emberek az otthoni munka mellett is vegyék észre, ha tehetnek valamit a környezetért, mert annál élhetőbb egy település, minél jobban odafigyelnek a lakóhelyükre.
-
Ünnepi megemlékezés Csornán az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából
Csorna Város Önkormányzatának ünnepi megemlékezése fáklyás felvonulással vette kezdetét a városháza előtti térről.
-
1956-os ünnepi megemlékezés Kapuváron
A szabadság nagyon nagy dolog. Olyan, mint az egészség, akkor vesszük észre, ha már nincs. Az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseire, a szabadság és a nemzeti szuverenitás örök értékére, valamint a mártírokra emlékeztek Kapuváron, a Rábaközi Művelődési Központban.
-
Az 1956-os forradalom és szabadságharc 69. évfordulójára emlékeztek Beleden
Tisztelet azoknak, akik 1956-ban felemelték a szavukat, és tisztelet azoknak is, akik ma is őrzik a szabadság lángját a lelkükben! Vannak napok, amelyek nem múlnak el.
-
A csornai Arany János EGYMI-ben rendezték meg a Magyar Diáksport Napja 2025-ös kiemelt programját
Az Aktív Iskola Program célja, hogy minél élménydúsabb legyen a mozgás a testnevelés órákon, sőt, ez még a mozgásában korlátozott tanulókra is vonatkozzon.