Aktuális televízió, újság és internetes hirdetési ajánlatunk Megnézem
Hirdetés

Megtartották a Gartai Muskétás Egység toborzóját

Hazánkból terjedt el a hungarikumnak is kikiáltott huszár harcmodor, ezért a külföldi ezredeknél a magyar nótát, és bizony az itthoni ízes káromkodást is megtanulták a katonák. Az ennél magasztosabb célra törő gartai legények várják a jelentkezőket.

Rendkívüli eseményre várta az érdeklődőket nemrégiben a Gartáért Alapítvány: Megtartották a Gartai Muskétás Egység toborzóját, remélve, hogy mind több fiatal csatlakozik a Rábaközből a hatfős csoporthoz és törekvéseikhez. Dr. Pintér Gábor kuratóriumi elnök az alapítvány régi ötletét valósította meg a térség történelmi hagyományainak felelevenítésével. A valamikori kapuvári várhoz tartozó muskétások „reinkarnációi” valamilyen jeles kapuvári esemény kapcsán szeretnének nyilvánosan színre lépni.
– Elmondhatjuk, hogy Garta is katonai település volt, hiszen a muskétásokból és a Szent Katalin utca környékén letelepedett családjaik magvából alakult ki a mostani városrész népessége – fogalmazott dr. Pintér Gábor.
Áder Attila a Nádasdy család birtokában lévő kapuvári várról beszélt, ahol a török időkben száz-százötven fős védősereg állomásozott. A Gartai Muskétás Egység tagja leendő társaival minél több eseményen szeretne részt venni, melyen hozzá hasonló érdeklődésű személyekkel találkozhat. Tudomása szerint Kőszegen, Sárváron is működik az övékéhez hasonló csoport, de Szombathelyen is rendeznek hagyományőrző fesztiválokat.
Tóth Tihamér, a magyar vitézek, huszárok életével foglalkozó „Vértes” Történelmi Hagyományőrző Ifjúsági Egyesület tagja a szablyavívás alapjaiba avatta be a vállalkozó kedvű kapuvári harcosokat. A fiatalember nyerges–szíjgyártó civil munkája sem esik messze a megidézett katonai hivatástól, mert hagyományőrző felszerelések készítésével foglalatoskodik. A rábaközi muskétások ruhája már készül, a csizmát pedig a 2007-ben alakult Vértes Egyesület elnöke hozta el nekik. A harminc állandó gyerek, és tizenöt felnőtt taggal, valamint húsz főnyi apródcsapattal rendelkező „Vértes” egyesületnél vívást és íjászatot tanítanak, s megkedveltetik a fiatalokkal a történelmet. A mozgalomhoz csatlakozott tanulók felelősségteljsebben viselkednek az élet minden területén.
Riportalanyunk bemutatta a rajta látható tipikus téli huszárviseletet: szűk huszárcsizma, lovaglónadrág, közepes hosszúságú zsinóros dolmány (manapság leginkább dzsekinek vagy zakónak lehetne titulálni), rajta rövid ujjú, prémmel bélelt mente. Utóbbi ruhadarabot nyaranta nyakba akasztva, hátukra dobva is cipelték, hiszen ez volt a takaró, az ágy, a kabát.
Ma a szablyavívást iskolai keretek közt nem lehet elsajátítani, ezért egymás közt gyakorolják, és tapasztalataikat továbbadják. A török időben szinte ugyanígy történt a magyar katonák kiképzése. A szablya bizonyos értelemben „humánus” fegyvernek számított, mert a csata közben észre sem vehető sok apró vágástól lassan vérzett el az áldozat. A gyaloghasználatos muskéta viszont hanghatása miatt nagyobb lélektani hatást fejtett ki, mint amilyen célzóképessége volt, hiszen a több percen át tölthető, bonyolult használatú fegyverrel sokszor mellélőttek. Jóval később, az 1700-as években feljegyezték a következő érdekes statisztikát: minden 3600-adik lövésre jutott a porosz seregnek egyetlen vérző találat.
A huszárság születésének időszakában a hajdú nem volt feltétlen elfogadott foglalkozás, mert az élet nehézségei gyakran embertelenné tették őket. A magyar hajdúk (gyalogos, puskás katonák) és huszárok Európa-szerte keresettek voltak kitartásuk, keménységük miatt. Ha Tóth Tihamér mostani öltözetében megjelenne a török korban, szinte észrevétlenül elvegyülhetne a tömegben.
– Elindult valami – mondta Pintér Gábor. A kapuvári muskétások a későbbiekben a várhoz kötődő hagyományőrző fesztivált rendeznének. A rábaközi lovasbandériumhoz csatlakozva, a kulturális és egyházi rendezvényeken akár díszőrséget álló, fakarddal is küzdő gartai muskétások hosszabb távú terveik közt apródiskola létesítése is szerepel.

Beküldés dátuma: 2015. 02. 03.

Kapcsolódó hírek

További hírek

  • Nyílt szűrési és Egészségmegőrző nap Csornán

    Dr. Winiczai Zoltán szerint számtalan előnye van a lakossági szűrésnek, és aki részt vesz rajta, ezeket nagyon jól ismeri, de az sem elhanyagolható tény, hogy a jelentkezők bekerülnek abba a rendszerbe, mely alapján könnyebben beazonosítható lesz egy-egy betegségük a későbbiekben.

  • Bemutatkozott a beledi 1/a osztály

    Csóka Tibor Józsefné fiús anyukaként cseppet sem bánja, hogy többségben vannak az osztályában az erősebbik nem képviselői.

  • Az ausztriai Beleden jártak a belediek

    Szívélyes fogadtatásban volt része a beledi „Ezüstfenyő” Nyugdíjas Egyesület tagjainak a burgenlandi Bildein településen.

  • Mosolyvár Bölcsőde nyílt Csornán

    Csorna Város Önkormányzata közel 700 millió Ft vissza nem térítendő Európai Uniós és kormányzati támogatást nyert a Terület és Településfejlesztési Operatív Program keretében.

  • Az iskola a gyerekekért van, és az ő érdekeiket, fejlődésüket kell szolgálni

    A diákokkal és a felnőtt dolgozókkal együtt idén ősszel közel ezren kezdték meg a tanulmányaikat, illetve a munkát a kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvodában.

Hirdetés
DANUBIUS play