– Szerencsésnek mondhatjuk magunkat, mert a kormányzat folyamatosan támogatja a kastély és az épületegyüttes teljes megújítását.
Kisváros polgármestereként nem kívánhatok mást, hogy a rekonstrukció adjon alapot az idegenforgalmi fejlesztésekhez, teremtse meg a fejlődés lehetőségét – fogalmazott Kocsis Ferenc a Lés-erdő felújítása alkalmából rendezett projektnyitó sajtótájékoztatón.
Hamarosan megkezdődik a fertődi Esterházy-kastély legnagyobb kiterjedésű részének a helyreállítása. A keretrekonstrukció második ütemének projektnyitó rendezvényén elhangzott: 250 millió forint vissza nem térítendő uniós támogatásból állítják helyre az úgynevezett Lés-erdőt. A Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. összesen 176 hektáron végzi el a felújító és helyreállítási munkákat. A pályázat konzorciumi partnere az Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont, valamint Fertőd Város Önkormányzata. A beruházás a tervek szerint 2015. május 31-ig fejeződne be.
L. Simon László szerint a Miniszterelnökségen belül létrehozott helyettes államtitkárságok kellő garanciát biztosítanak arra, hogy még nagyobb lendületet kapjanak a kiemelt állami kulturális fejlesztések. Az államtitkár hozzátette: Az elkövetkezendő hónapokban készül el az átfogó kastélyrekonstrukciós terv, melyben zászlóshajó szerepét a fertődi Esterházy-kastély tölti be. A Bodrogai László által vezetett Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont szintén számíthat a kormányzat kiemelt figyelmére. A kibővített intézmény része lesz a fertőrákosi Püspöki palota, a nagycenki Széchenyi-kastély és a soproni Esterházy-palota. Az intézkedéstől már rövidtávon jelentős eredményeket várnak, amely szerint a megerősített intézmény a térség turisztikai-kulturális háttérbázisa lehet.
– A Lés-erdő a 18. században lett szerves része a kastélyparknak, mely Mária Terézia és Esterházy Miklós idejében érte el fénykorát. A Lés-erdő mindig kedvelt színtere volt a fertődieknek. Gyerekeink szívesen szedegették itt a szamócát, a vadgesztenyét. A felnőttek inkább kikapcsolódni jöttek ide, s miközben leültek a padra, csodálták a fácánokat, baglyokat, mókusokat, őzeket – közölte Kocsis Ferenc. – Hogy miért mondom mindezt? Mert egy ilyen nagyszabású beruházásnak akkor van értelme, ha utána az emberek élvezik előnyeit. Amellett, hogy tágabb értelemben bemutatják a világnak a barokk kor egy kis darabját, így pl. megcsodálhatják a Bagatellt, hozzájárul a szabadidő hasznos eltöltéséhez. A friss levegő, a pihentető nyugalom, a madárfütty mind-mind a pihenést szolgálja. Szerencsésnek mondhatjuk magunkat, mert a kormányzat folyamatosan forrásokat biztosít a kastély és épületegyüttese teljes megújulásához. Mint egy kisváros polgármestere, nem kívánhatok mást, hogy ez a rekonstrukció alapot adjon az idegenforgalmi fejlesztéshez és hozza magával ennek az infrastruktúráját is, teremtse meg a fejlődés lehetőségét.
– Olyan típusú ember vagyok, aki közel engedi magához a többieket, ami egyrészt kihívás, de más részről problémát is jelenthet – mondta Henczel Szabolcs.
– Olyan típusú ember vagyok, aki közel engedi magához a többieket, ami egyrészt kihívás, de más részről problémát is jelenthet – mondta Henczel Szabolcs.
1980. szeptember 1-jén vette kezdetét a tanítás a kapuvári Széchenyiben. Az intézmény 1990-ben vette fel gróf Széchenyi István nevét és még abban az évben megtartották az első Széchenyi Kupát is.
Beled utcáit járva több épület, közterületi alkotás is magán viseli Tatai Lajos kezemunkájának nyomát.
Csorna óvodásai gördülékeny, zavartalan nyári időszakon vannak túl, mely a gyerekek életkori sajátosságaiknak, igényeinek megfelelő szabadidős programokkal telt el.
A Kapuvár Térségi Általános Iskolában 700 tanuló kezdte meg a 2025/2026-os tanévet. Idén ősszel is három első osztályt indítottak: egyet Gartán, kettőt pedig a Széchenyiben, és vidéken is szép számmal vannak elsős tanulók.