Megvalósítható, fejlesztésekkel teli költségvetése van Csornának

Csorna megfelelő pénzügyi tartalékkal rendelkezik, de a képviselő-testület az anyagi forrást csak a legvégső esetben kívánja felhasználni. Első körben az uniós pályázatokat célozzák meg, ezt követően az önrészt igénylő projektekkel foglalkoznak a szakemberek.

Csorna képviselő-testülete februári ülésén elfogadta a város 2017-es költségvetését. A szavazásról mindössze egy képviselő hiányzott, és a jelenlévők közül is csupán egy fő gondolta úgy, hogy megvétózza a helyi büdzsét, aki ráadásul meg sem indokolta döntését. Dr. Bónáné dr. Németh Katalin szerint nagy dolog, hogy – a város érdekeit szem előtt tartva – baloldali képviselő is támogatta a költségvetést. Évek óta bevett gyakorlat, hogy a költségvetés tervezésekor a város vezetése írásban kéri a képviselők javaslatait, ezenkívül a bizottsági üléseken és az egyéb alkalmakra összehívott szóbeli egyeztetéseken is beszélnek a témáról.

A helyi költségvetés összeállítását számtalan tényező befolyásolja, melyek közül Csorna polgármestere inkább az állampolgárokat közvetlenül érintő legfontosabb tételeket emelte ki. Már a tavalyi büdzsében elkülönítették a járdák felújításához szükséges összeget, amire az idén is sor került.
Az elmúlt évben tizenkét utcát sikerült felújítani önerőből; egyedül a József Attila utca rendbe tételére használtak fel pályázati forrást.
2016-ban megtörtént a kivitelező kiválasztása, így kora tavasszal kezdődhet a Kiscsornától befelé vezető járdaszakasz korszerűsítése egészen a gimnáziumnál lévő körforgalomig. Az idei februári testületi ülésen módosító indítvány keretében csoportosítottak át újabb összegeket a járdák felújításra. Több gyalogjáróra is ráférne a rekonstrukció, ezért muszáj valamilyen sorrendet kialakítani. Prioritást élveznek azok a rossz állapotban lévő járdák, amelyeken a legnagyobb a gyalogos forgalom.

Az elmúlt két évben, köszönhetően a gyorsforgalmi út építésének, több iparűzési adó folyt be a tervezettnél, mely összeget a belterületi utak építésére fordította az önkormányzat. 2017-től már jóval kevesebb iparűzési adóval számolnak, azonban az útfelújításokat folytatni szeretnénk, ezért elsősorban az önerős pályázati lehetőségeket akarják kihasználni.

Több településen bevált módszer, hogy az önkormányzat biztosítja a járdaépítéshez szükséges alapanyagokat és eszközöket, a lakók pedig tevőlegesen közreműködnek a felújításban.
– Nagyon sokat beszéltünk erről. Szakemberek bevonásával próbáltuk kidolgozni a társadalmi munkában történő megvalósítást. Az egyeztetések végére kialakult az álláspont: inkább megcsináljuk mi az elejétől a végéig, mert vannak olyan egybefüggő járdaszakaszok, amelyek felújításához sok lakó egybehangzó akaratára lenne szükség. A társadalmi munkáról sem mondtunk le, ezért később felmérjük a lehetőségeket. Amennyiben a lakók összefognak, és jelentkeznek nálunk, mert szeretnék közösen rendbe tenni a nagyon rossz járdaszakaszokat, természetesen a kérésen el fogunk gondolkodni – fogalmazott dr. Bónáné dr. Németh Katalin.

Csorna több mint tíz, összesen egymilliárd forintot meghaladó TOP-os pályázatot nyújtott be az elmúlt időszakban, melyek kedvező elbírálására szinte minden nap számítanak. Amennyiben megkapják a támogatást, a polgármester szerint nagy munka vár a városra, de annak eredményeként látványos fejlődés várható a közeljövőben. A tervek közt szerepel a csapadékvíz-elvezetés rendezése, a volt Baukom Kft. területén egy szolgáltatóház felújítása, az ipari park fejlesztése. Ide tartoznak a középületek energetikai korszerűsítését, valamint a kerékpárutak rendbe tételét célzó pályázatok. A Toldi utcai műfüves pálya mellé – a Magyar Kézilabda Szövetség és a Kormány közös programjaként – kézilabda munkacsarnok építését tervezi a város. A Vilmos parki zöldövezetben új bölcsődeépületet képzeltek el, amit szintén uniós forrásból valósítanának meg.
– Az uniós pályázatok mellett a hazai forrásokra is számítunk – szögezte le a városvezető. Tartaléka ugyan van a városnak, ami egyfajta biztonságérzetet ad, de a helyi iparűzési adóból idén már nem számíthatnak több bevételre, ugyanakkor a kiadások sem csökkentek. Mindent összevetve takarékos, megfontolt gazdálkodásra törekednek – tette hozzá.

Az önkormányzat tavaly négyszeresére növelte a civil szervezeteknek nyújtandó támogatás összegét, melyet a polgármester szerint hasznos célokra fordítottak.

Közösségi szinten irányított városi helyi fejlesztések (CLLD) címen adott be nemrég az önkormányzat olyan pályázatot, mely a sport és a kultúra területén juttatná többletforráshoz a várost. A támogatás az épületek felújítása mellett programok megvalósítását tenné lehetővé. Dr. Bónáné dr. Németh Katalin mindezt azért említette, mert kiváló terepet biztosítana az egyesületeknek rendezvényeik, előadásaik, kulturális eseményeik megtartására.

A polgármester megállapította: Az emberek mindennapi életkörülményeit jobbá tevő intézkedések mellett igenis szükség van a közösségteremtő erővel bíró igényes szórakozásra. Az elmúlt években bőven volt ok a nagy rendezvények megtartására: 2015-ben átadták a csornai elkerülő út első szakaszát, 2016-ban pedig a várossá nyilvánítás 45. évfordulóját ünnepelte Csorna. Nyilvánvalóan a jót meg lehet szokni, ezért a helyiek igénylik és már nem azt kérdezik, hogy lesz-e hasonló program az idén, hanem hogy ki fog fellépni.

A város polgármestere osztja a csornai polgárok véleményét, mely szerint a száz százalékos önkormányzati tulajdonban lévő Vilmos Park Kft. magas színvonalon végzi a – parkfenntartástól kezdve a városüzemeltetésig – rábízott feladatokat. A közterületek díszítése, az alkalmakra kihelyezett dekoráció sokszor nem pénz kérdése, csupán megvalósítják kreatív ötleteiket.

Dr. Bónáné dr. Németh Katalin a televíziós interjú végén visszatért a kiinduló gondolathoz: A költségvetés megalkotásakor az volt az elsődleges szempont, hogy megvalósítható dolgokat tűzzenek ki maguk elé, ezért a tervezet minden egyes sorát komolyan fogják venni. – Nem a lakosság van értünk, hanem mi vagyunk a lakosságért – fogalmazott a városvezető.