Méltó emlékhely az első világháborúban elhunyt hősöknek

– Hogy ne feledjük soha a jövőért hozott áldozatokat, önkormányzatunk fontosnak tartja, hogy a városunkban eltemetett hősök méltó körülmények között nyugodjanak, emléküket e régi, de szerény kövek sokáig őrizzék még – fogalmazott Major András alpolgármester az első világháborús hadisírok
avató ünnepségén.

Ünnepélyes keretek közt adták át a felújított első világháborús hadisírokat a csornai Szent Antal temetőben. A Bécsi Hadilevéltár dokumentumai szerint 1918-ban hat sorban 109 katona sírhelyét alakították ki. Az idők folyamán azonban a sírokra rátemetkeztek, így mindössze 19 sírkő emlékeztet a hősökre. A sírok feliratait levéltári iratok alapján újíttatta fel a város, de a környezet sem volt méltó a hősök emlékének, ezért a sírkövek körüli területet is rendbe tették.
– A nagy háborúnak számos csornai áldozata is volt, és városunk Szent Antal temetőjében több tucatnyi katona került végső nyugvóhelyére. Megemlékezésünkkel olyan folyamat első szakaszát zárjuk le, melynek során tiszteletünkkel adózunk azon hősök emlékének, akik az első világháború folyamán vesztették életüket. Mi, utódok, akik most itt állunk a síremlékek előtt, gondoljunk e januári napon azokra, akik száz évvel ezelőtt egy ilyen téli délelőttön is a hazájukért harcoltak, dacolva a hideggel és a fáradsággal, kimerültséggel és fásultsággal is – mondta Major András alpolgármester.
Csorna város önkormányzata a Rábaközi Helytörténet-kutatók Társulatával együttműködve adta be pályázatát a Honvédelmi Minisztérium, Hadtörténeti Intézet és Múzeum Magyarországon található első világháborús hadisírok és emlékművek felújítására kiírt felhívására. A több mint 1,3 forintból megkezdődött a katonai emlékhelyek tiszteletteljes ápolása. A Szent Antal temetőben található 19 hadisír felújítása Peszlen Imre kőfaragó munkáját dicséri. A tereprendezés során a mélyebb földrétegekből további 8 sírkő került elő. A beazonosíthatatlan mementók felújításáról még ebben az esztendőben gondoskodik a város, és a renovált sírkövek mellé helyezik el őket.
Szalay Balázs történész, a Rábaközi Helytörténet-kutatók Társulatának vezetője több éve kutatta a Szent Antal temető nyugati kijáratánál lévő rossz állapotú hadisírok eredetét. A katonatemetőt 1915-ben nyitották meg és a korabeli újságok híradásaiból megtudta, hogy a ’20-as, ’30-as években diákok gondozták a sírokat. Ismerőse révén szerezte meg a bécsi hadilevéltárban őrzött temetői katasztereket, melyek alapján 49 Csornán eltemetett katona adatait azonosították.

Az egyik sírkövet a farádi Élő Imre, az 1918-ban elhunyt néhai Csonka János honvéd leszármazottja renováltatta, emléket állítva hősi halált halt rokonának. A hobbiból hagyományőrzéssel foglalkozó Élő Imre családfa kutatáskor kérdezett rá a rábatamási rokonoknál, hogy mi történt Csonka Jánossal. Otthon egyetlen írást sem találtak arról, hogy hol katonáskodott, csak egy fénykép került elő abból az időből. A hősi halált halt honvéd 91 éves menye viszont elmesélte, hogy apósát a csornai Szent Antal temetőben helyezték végső nyugalomra. Az elhunytra négy unoka, tizenöt dédunoka, huszonhárom ükunoka emlékezhet, most már méltó körülmények között.
Az egyik dédunoka, Gál Jenő Győrből érkezett az ünnepségre. Apai nagyanyja mesélt az első világháborúban elhunyt rokonról.
– Még így is nehéz érzelemmentesen beszélni róla, pedig nem ismerhettem őt. A múlt kutatása, gyökereink, a kapcsok nagyon fontosak, mert múlt nélkül nem lehet jelen, és nincs jövő – fogalmazott Gál Jenő.