A gyümölcs és szőlőtermesztéséről híres Ürgehegyet az 1580-as évekből előkerült írásos dokumentum említi először, mely szerint a pokiak feltörtek egy pincét a környéken. Tét ezen településrészét eleinte Farkasdomb néven ismerték, majd az 1900-as években kapta az Ürgehegy nevet – mesélte a Szabadvári Antal. A szőlőhegy kialakulásáról az itteniek nem rendelkeznek információval, de az 1840-es évekből származó katonai térképeken már megjelölték, s nem sokkal ezután 400-1400 négyszögöles területekre, valamint utcákra tagolt településként tartották számon. Ürgehegy fénykorában a betelepülők száma jelentősen megugrott, de a Győrből érkező telektulajdonos szerint ezután a hanyatlás időszaka következett, amiről nem szívesen beszél, de azért a következőket elmondta: a tétiek elmenekülnek, az idősek kihalnak, s lassan az ebek harmincadjára jut Ürgehegy.
Az erdészeknél dolgozott, téti születésű Csizmazia Antal 420 négyszögöles szőlészete, és ennél kisebb akácerdeje miatt jár ki a hegyre, ahol présházszerű kis nyaralója van. A fagyzugos helyen tíz-tizenkét fajta borszőlőt termeszt, melyek közül több a betegségre is nagyon érzékeny, ezért nehéz vele boldogulni. A hetven év körüli szőlősgazda tudományát nem a könyvekből szerezte, hanem apósától leste el. Miután rámaradt az egész, kényszerből is belejött, s feleségével gondozzák a területet, ahol négy éve nem volt igazi termés. – Aki nem szereti a babramunkát, neki se álljon szőlészkedni – tanácsolta a beszélgetőpartner. Ürgehegyen a régi nádból készült pincéket az évtizedek során új építmények, víkendházak váltották fel, ma viszont minden harmadik porta eladó. – A szorgos öregek lassan kihalnak, a fiataloknak pedig nem hiányzik az ilyen fajta elfoglaltság – mondta Csizmazia Antal, aki kerékpárral érkezik a művelt területre. Egyelőre megküzd a homokkal és a sárral, de sok jóra nem számít, mert véleménye szerint az önkormányzat mostohagyerekként kezeli ezt a részt. Mindegy, hogy tél vagy nyár van, nem gondoskodnak az utak karbantartásáról. A polgármester külterületnek tekinti Ürgehegyet, ahol szerinte csak gyümölcstárolók vannak. A gazda nyolc éve tesz-vesz a földjén, de dr. Kukorelli Lászlóval még egyszer sem találkozott, pedig szívesen megkínálná jófajta borával. A korábbi városvezető annyira érdeklődő volt, hogy még a pincéjét is megnézte. Csizmazia Antal barátságos hangon hozzátette: örömmel beszélgetne Tét elöljárójával, mert gazdagon burjánzik a parlagfű és a többi gyom, ami nemcsak nagyra nő, hanem szárazabb időszakban rendkívül tűzveszélyes.
A Koroncóról ide költözött Rekeczki Andrásné hét éve ürgehegyi lakos. Az özvegy megbánta döntését, mert nehezen boldogul: se orvos, se járható utak. Télen egyetlen egyszer tolták el a havat, akkor is csak azért, mert az interneten panaszkodtak. A televíziónknak nyilatkozó asszony hangsúlyozta: a régebbi polgármester családsegítő volt, meglátogatta őket és segített mindenben. A kisgyerekesek csak magukra számíthatnak, az idősebbek pedig sokszor a szomszédot kérik meg, hogy fuvarozza őket.
– Arra nem képesek, hogy legalább buszjáratot indítsanak – panaszolta az idős hölgy, aki Tét polgármesterét még sosem látta. – Nem törődnek mivelünk – küszködött könnyeivel Rekeczki Andrásné, aki menne, ha ingatlanát el tudná adni.
Gondos Istvánné tíz éve költözött Ürgehegyre. A három éve megözvegyült asszony nagyon sajnálja a saját gépjárművet nélkülöző családokat, és maga sem tudja, meddig autózhat. A 64 éves nő a zöld terület gondozásával, a főzéssel és a beszélgetéssel tölti ki az idejét. – Itt más nincs – sírta el magát a hölgy. Az utakkal kapcsolatban megjegyezte: – Tönkremegy a lengéscsillapító, de ha autóval jött be, ön is tapasztalhatta, hogy itt mi van. Sok a gond a kóbor állatokkal is. Hiába teszünk panaszt – sorolta tovább az ürgehegyi lakos. – Különösebb célom nincs: nyugdíjas vagyok, munkát úgysem kapok, bejárni nem tudnék – vonta le a szomorú következtetést a riportalany. A volt dísznövénykertész hozzátette: nem úri passzióból költöztek, hanem az élet hozta őket ide, mert mostani lakóhelyükön kevesebb a rezsi, viszont valahogy közlekedniük kell. Hiába írtak, panaszkodtak levélben is, mindig a pénzhiányra hivatkoznak. Pedig ha nem ilyen körülmények lennének, már egész falura való ember jött volna ide, hasonlóan Győrszentivánhoz. Hiába titulálják gyümölcstárolónak házaikat, ők csak itt tudnak megélni.
A száz százalékig rokkant Süle József aktív éveiben kamiont és buszt vezetett. Az 1975-ben súlyos balesetet szenvedett, vérmérgezése miatt több életmentő műtéten, és négy infarktuson átesett embert megviselte az élet. Az 1990-es években ajánlották neki az ürgehegyi telket, amit spórolt pénzéből vett meg. A negyedik emeleti győri lakásából ide menekülő férfi a megyeszékhelyen praktizáló sebészeknek köszönheti, hogy egyáltalán képes mozogni. Vajon mit kezd magával a zöldövezetben?
– Aki nem fél a munkától, és megfigyel másokat, az valahogy boldogul – utalt azokra a kamionos éveire, amikor külföldiektől leste el a kertészkedés csínját-bínját. Az ültetéstől kezdve a vegyszermentes permetezésig kitanulta a mesterséget a biokertészektől. Véleménye szerint a nálunk egészségesnek kikiáltott termékeket többször permetezik, és idő előtt a piacra viszik őket. Süle József amíg jobban volt, a családnak egész évre előállította a zöldséget, de ma sajnos csak néhány terményt tud hazavinni. – Kijövök egy kicsit, bütykörészek, pihenek. A szomszéd átjön, mert figyel rám.
– Ha a minisztériumból kijönnének erre az erdőkkel körülvett gyönyörű helyre, látnák, hogy mennyi a szeméttel teleszórt, elhanyagolt kert. Mióta megszüntették a nagy konténereket, az emberek azt sem tudják, hova hordják a hulladékot. Tudnék mutatni olyan helyet, ahova ha idehoznak több húsztonnás teherautót, akkor sem tudnák elszállítani azt a szemetet, amit az árkokba toltak az évek alatt – dohogott a riportalany, aki telefonon próbált segítséget kérni, de azóta sem avatkozott közbe senki.
– A téti önkormányzat csak mondja a magáét, azonkívül semmi! – fogalmazott a telektulajdonos, aki megpróbálta türtőztetni indulatait. – Télen helikopterrel (akinek van!) kell ide kijönni, mert olyan életveszélyesek az utak. Tavaly a szomszédnak kiállítást tartottak, és dr. Kukorelli László itt volt, na akkor gyorsan letolták az utat, utána semmi! A polgármestert beültetném egy Trabantba (nem Audiba!), és gokartpilótával pörgetném végig ezen a szakaszon, hogy tanulja meg: ha fizetünk valamiért, akkor az legyen rendben! Süle József azt várja a téti helyhatóságtól, ha bemennek a szomszédai panaszkodni az utak állapotára, ne az legyen a kifogás, hogy az önkormányzatnak nincs gázolajra pénze. Továbbá annak, aki munkában töltött utolsó tíz évét a Volánnál töltötte, ne mondja senki, hogy nem lehet elindítani a napi egy, illetve hétvégi buszjáratokat, mert simán meg lehetne oldani! Több mint hetvenéves emberek bicikliznek kertjeikbe. Ennyit nem érdemelnének meg?
A Soproni Szakképzési Centrum Berg Gusztáv Szakképző Iskola keresztféléves képzést indít 2025 márciusától felnőttek számára.
A Soproni Szakképzési Centrum Berg Gusztáv Szakképző Iskola keresztféléves képzést indít 2025 márciusától felnőttek számára.
Egyre több fórumon szóba kerül, hogy milyen extrém esetek alakulnak ki az iskolai közösségekben.
Gyertyaszentelő ünnepséget tartottak a II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Óvoda és Általános Iskolában.
Az iparszerű mezőgazdasági termelés nem kedvez a vadállománynak, de a legfeltűnőbb változás az énekesmadarak életmódjában figyelhető meg – mondta Molnár István.
A Kisalföldi ASzC Csukás Zoltán Mezőgazdasági Technikum és Szakképző Iskola idén is a mezőgazdasági és erdészeti, valamint a gépészeti ágazatban kínál továbbtanulási lehetőséget a nyolcadikos diákoknak.