Nagyon fontos, hogy a gyerekek megismerjék azt az időszakot, amelyben nagyszüleik, dédszüleik éltek és legyenek tisztában azokkal a jeles napokkal, amelyek az előttük élő generációk hétköznapjait tették különlegesebbé. Az óvoda folyosóját olyan tárgyakkal, képekkel díszítik ki, melyek felidézik az elmúlt korokat.
– Az őszi jeles napok közül kiemelkedik a Mihály-nap, amit minden évben megünneplünk az óvodában – mondta Stiftné Huszár Andrea. Az óvodapedagógus elmesélte, hogy hetekkel korábban kezdődnek az előkészületek, és az óvónők időre elkészítik a piaci portékákat. A felkészüléshez tartozik, hogy a kisgyerekekkel sokat beszélgetnek arról, hogy milyen volt régen a vásárok hangulata, milyen szokások terjedtek el. Felidézik a korabeli női és férfi viseleteket, valamint a szabadban tartott állatok őrzésével foglalkozó emberek öltözetét, hiszen ez egy pásztorünnep is.
– Beszélgettünk arról, hogy mit árusítottak a vásárban és azokról a régi mesterségekről, amelyek jelen voltak Csornán is. Szóba került az is, hogy ilyenkor megváltozik az időjárás, ezért jobban fel kell öltözni, de régen is ebben az időszakban vásárolták meg a falusiak a meleg ruházatukat. Amikor megkapták a pásztorok a fizetséget, a vásárban költötték el – hangzott a televíziós műsorban.
A Mihály-napi vásár alkalmával idén is a nagyobbak nyitották meg a vásárt, majd minden csoport egy-egy kikiáltóval az élen járta körbe a helyiségeket, és az óvónénik által vezetett dalos körjátékkal vette kezdetét a vásár. Miután a gyerekek részt vettek a vásáron, Kocsis József családjának köszönhetően lovas szekérrel indult el a társaság, hogy bejárja a környéket. A régi vásárok hangulatát megidézve kocsikáztak az óvodások, akik az idén sem tértek haza vásárfia nélkül, mert kosárkáikba tették legújabb szerzeményeiket, amikért egy-egy szép mosolygós gyümölccsel fizettek.
Felszabadult büszkeség tölti el szívünket és valahol legbelül érezzük mindannyian magyarságunk lényegét, hogy ezért is jó magyarnak lenni.
Éljen bárhol is magyar a nagyvilágban, minden évben felidézi 1848. március 15-e eseményeit. A kivételes nap részévé, sőt tartóoszlopává vált a nemzeti egységnek, olyan, mint egy családi ünnep, amelyről még a távolba szakadt gyermekek is megemlékeznek – hangzott az 1848/49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére rendezett kapuvári ünnepségen.
A kapuvári húsgyár egykori alapítója a környék két köztiszteletben álló „jótevőjétől” tanulta meg a tudatos gazdálkodást és a több ezer hektáros birtokrendszer irányítását.
1848. március 15-ét az összefogás, a kitartás, a tenniakarás, valamint egymás megbecsülése jellemzi a leginkább.
Felszabadult büszkeség tölti el szívünket és valahol legbelül érezzük mindannyian magyarságunk lényegét, hogy ezért is jó magyarnak lenni.
A Rábaközi Médiacentrum Múzeumi Percek című műsorában Balázs Tibor legutóbb a Csornai Múzeum egyik különleges relikviáját, az 1848-ból származó Sopron vármegyei nemzetőr csákót mutatta be.