Miközben útjaink épülnek, a Fidesz már a további fejlesztéseken gondolkodik

A megye 3-as számú választókerületében útépítések zajlanak. Gyopáros Alpár épp ezért optimista, ha erről kérdezik, de a mellékúthálózatra szerinte később sem kerülhet euró, forint is csak a gazdasági bővüléssel együtt. Az uniós források felhasználásában onnantól várhatunk könnyebbséget, ha az Orbán-kormány elfogadtatja a kedvezőbb feltételekkel kidolgozott pályázati rendszert.

Gyopáros Alpár országgyűlési képviselő a 85-ös és 86-os főutak fejlesztése kapcsán nem tudott újat mondani, ami ebben az esetben jót jelent: – Minden az eredetileg eltervezett ütemterv szerint halad. Csornán a gyorsforgalmi utak építésének éve lesz az idén. Legkésőbb a nyár végéig átadásra kerülhet a csornai elkerülő, a Csorna–Enese és az Enese–Győr közötti gyorsforgalmi út, jövőre pedig a Csornától Vas megye határáig vezető szakasz is – mondta Gyopáros Alpár. 2018 a következő időpont, amikorra Sopronig is kétszer kétsávos gyorsforgalmin utazhatunk.
A mostani kormány és az érintett települések között sosem volt vita abban, hogy a rendkívüli forgalommal terhelt, kanyargós 83-as út szintén fejlesztésre szorul. Gyopáros Alpár arra emlékeztetett, hogy a szocialista kormány mindössze a téti elkerülővel tervezte az építkezést.
– Én ezt agyrémnek tartom, mert ha belevágunk ilyen útépítésbe és négy települést is érint, akkor legyen meg mindegyiknek az elkerülő szakasza. Az Orbán-kormány egyik települést sem akarja kihagyni – hangzott a riportban. Mivel az egyénileg autózók vannak többen a tömegközlekedést igénybe vevők helyett, erre fele is a kétszer kétsávos gyorsforgalmi lenne az ideális. Néhány éven belül az első kapavágásoknak is meg kell történniük.

– Arra sem elég a központi költségvetési forrás, hogy az összes utat folyamatosan karban tudjuk tartani, nemhogy felújítani őket. Ráadásul az ágazatot az is sújtja, hogy erre európai uniós forrást vajmi keveset lehet fordítani – magyarázta Gyopáros Alpár, hogy miért olyan rosszak a települések közt vezető utak. A képviselő ismeri a falvakat összekötő neuralgikus szakaszokat, melyek javítására mindenképpen megpróbál pénzt szerezni, vagy akár Brüsszeltől kisajtolni az ehhez szükséges összeget. Amennyiben ugyanilyen ütemben folytatódik a hazai gazdasági bővülés, a mellékutakra is jut majd a hazai forrásból – ígérte a megszólaló.

Az uniós pénzek lehívása még a szocialista kormány 2007 előtt elfogadott eljárásrendje szerint történik, s ezért van az, hogy több kritika éri a pályázati források felhasználását. Emiatt a jelenlegi kormány számtalanszor vitába keveredik Brüsszellel. 2010-ben már látszott, hogy gondok lesznek, ha a Gyurcsány Ferenc vezette kormány játékszabályai szerint bonyolítják az uniós projekteket. Egy teljesen új eljárásrend engedélyeztetése viszont olyan nagy időveszteséget jelentett volna hazánknak, amelynek következtében a forrásoknak talán a felét is elvesztettük volna. Gyopáros Alpár a pályázatokat illetően számtalan könnyítést ígért a következő uniós pénzügyi időszakra.

Az újkori magyarországi demokrácia történetében nem új keletű, hogy a ciklus közepéig csökken a kormányzópárt népszerűsége. Azon persze lehet vitatkozni, hogy az időközi választás mennyire hűen tükrözi a mindenkori politikai hangulatot – reagált az országgyűlési képviselő a nemrég zajlott tapolcai, és a még korábbi újpesti, valamint veszprémi időközi választás eredményeire. A népszerűség csökkenés mértékén esetleg érdemes elgondolkodni.
Gyopáros Alpár személyes véleményét is megosztotta a tévénézőkkel: – Ijesztőnek tartom, hogy egy szélsőjobboldali, félelemkeltő, agresszív párt, még ha „cukiság” kampányt (konszolidált, kedves arcukat mutatják) is folytat, közben pedig holokauszt–gyalázó, KGB-s múltat felelevenítő történetek bukkannak elő náluk. Tapolcán nem a Jobbik törte át a falat és nyert, hanem a Fidesz veszített. Más kérdés, hogy ezek a szavazók átpártoltak-e máshova. Szerintünk egyszerűen nem mentek el szavazni.
– Nem örülök a tapolcai választási vereségnek, de van még felkészülési idő a nagy meccsig, a döntőig. Le kell vonni a tanulságokat – hangsúlyozta Gyopáros Alpár. – Ha a mérleg egyik serpenyőjébe tennénk azokat az intézkedéseket, amelyek hibaként róhatók fel, illetve a másik serpenyőbe a mindennapi életünket meghatározó pozitív fejleményeket, akkor ez a mérleg nagyon-nagyon elbillenne az utóbbi felé. A közbeszédben és a sajtóban mindez mégis fordítva látszik.

Az országgyűlési képviselő a csornai napelemgyárral kapcsolatban megjegyezte: A beruházó helyett nem nyilatkozhat, ezért az a jó hír, hogy nincs új hír, vagyis zajlik az előkészítése. A megkérdezett már a majdan átadásra kerülő gyorsforgalmi út pozitív hatásaira koncentrál, tehát nem csak napelemgyárban gondolkodik, hanem a környék polgármestereivel együtt mind több valós értéket teremtő beruházásra számít.