A kapuvári néptáncosok több évtizedes pályafutásuk során a viszontagságos időket is átélték nem egyszer, hiszen a szétválástól kezdve az összevonásig sok minden megtörtént velük. Mára azonban egy csapatot alkotnak és nemrég ünnepelték megalakulásuk 25. évfordulóját.
Ha Kapuvár néptánctörténetét szeretnénk felidézni, akkor az 1930-as évekig kellene visszatekinteni – mondta Csitei Gábor a Kapuvár Néptáncegyüttes megalakulásának 25 éves jubileuma alkalmából. A gyöngyösbokrétás csoportból az ’50-es években megalakult az Áfész (Általános Fogyasztási és
Értékesítési Szövetkezet) által működtetett táncegyüttes. 1989-ben menesztették a Hanság Néptáncegyüttes vezetőjét, Molnár Imrét. A táncosok egy része úgy döntött, hogy követi „Monekot”, így vele együtt távoztak. Az akkori művelődési központ igazgatója viszont befogadta a lelépett társulatot, így létrehozták a Kapuvári Néptánc Egyesületet, majd felvették a Rozmaring Néptáncegyüttes nevet. Tehát 2000-ig a városban két néptáncos csoport működött. Az akkori városvezetés véleménye szerint felesleges egy Kapuvár szintű településen két néptánccsoportot tartani, ezért kezdeményezték a Kapuvár Néptáncegyüttes létrejöttét.
Csitei Gábor 1993-ban csatlakozott a csapathoz. Az alapfeltételek megteremtésében a művelődési központ igazgatója, Kiss Tóth Istvánné segítette őket. A próbahelyszín biztosításán túl fellépőruhákat varrattak a résztvevőknek. A táncosok is megtették a magukét, így1991-ben már Hollandiában vendégszerepeltek. Ekkoriban került a csapat élére Simon András és felesége, akik után Göndőcs Ferenc vállalta a vezetői szerepet. Elérkeztünk 2001-hez, amikor a televíziónknak nyilatkozó Csitei Gábor átvette a stafétabotot.
– A kapuvári néptáncosok valamennyi vezetője – az akkori kornak megfelelően – mindent megtett azért, hogy az együttes jól működjön, különben ma nem lehetnénk itt – fogalmazott Csitei Gábor, aki összefoglalta a néptánccsoport eredeti küldetését. A hagyományőrző táncegyüttes a kapuvári táncokat, szokásokat, viseletet tartja életben. – Újra és újra meg kell tanulnia minden generációnak hagyományainkat, ezért megpróbáljuk a fiatalok életébe valamilyen szinten visszavinni ezeket a régi szokásokat a 21. századi körülmények között.
A többszörösen kiválóan minősült, napjainkban fénykorát élő együttes és egyéniben is elismert táncosai szolgáltatják mindezekhez az alapot. 2002 óta alapfokú művészeti iskola is működik Kapuváron. A dr. Barsi Ernő nevét viselő intézménynek köszönhetően a 17 és 25 év közötti fiatalokból álló együttes komoly utánpótlásbázissal rendelkezik. A fiú táncosok a mai Magyarország legdíszesebb férfi viseletét hordják magukon, a kapuvári verbunk pedig még egyedibbé teszi a fellépéseiket. Kuriózum még a rezgős és a friss csárdás, amelyek szintén helyi jellegzetességek. Nem véletlenül hangzott el korábban az egyik értékelésen, hogy a kapuvári verbunk olyan ritka, mint a jáki templom, mivel csak egy van belőle.
Az elmúlt tíz–tizenöt évben Európa számtalan országát bejáró Kapuvár Néptáncegyüttes 2015 márciusában ünnepelte megalakulásának 25. évfordulóját. A csoport tagjai szeptember óta készültek a Kárpát-medence teljes tánckultúráját bemutató jubileumi gálaműsorra, ami azt jelentette, hogy a heti rendszeres próbáikon kívül hétvégente is ropták a táncot. A fellépők családi élete emiatt az utóbbi fél évben kicsit háttérbe szorult, de a sok együtt töltött órának meg lett az eredménye. A régebbi táncosokat vendégségbe hívták a rendezvényre, hogy lássák, hol tartanak követőik. A talpalávalót a Cseh Tamás vezetésével működő népi zenekar szolgáltatta, s a műsorban felléptek az alapfokú művészeti iskola tanulói.
A rátartiság általában jellemző a rábaközi emberekre, de Csitei Gábor szerint ezzel önmagában nincs semmi gond, mert méltán büszkék hagyományaikra. Kapuváron és környékén több mint háromszáz fiatal tanulja a néptáncot, ezzel együtt ismerkedik településének múltjával. A jubileum alkalmából emléklapot vehetett át Gyopáros Alpár országgyűlési képviselő, valamint Hámori György polgármester az együttes támogatásáért. Az ünnepségen a város vezetője, Hámori György Kapuvár Városért Emlékérem kitüntetést adott át Molnár Imrének és Csitei Gábornak, Kapuvár kulturális és táncművészeti életében betöltött szerepéért.
Beküldés dátuma: 2015. 03. 17.
Logopédia Kapuváron: nem minden kisgyermeknek természetes a hangok tiszta kiejtése
A gyermekek beszédkészségének későbbi kialakulását biológiai, genetikai, környezeti vagy egyéb fejlődési rendellenességekből fakadó problémák is okozhatják, ezért rendkívül fontos, hogy a logopédiai fejlesztés minél korábban megkezdődjön.
Logopédia Kapuváron: nem minden kisgyermeknek természetes a hangok tiszta kiejtése
A gyermekek beszédkészségének későbbi kialakulását biológiai, genetikai, környezeti vagy egyéb fejlődési rendellenességekből fakadó problémák is okozhatják, ezért rendkívül fontos, hogy a logopédiai fejlesztés minél korábban megkezdődjön.
Kéményseprő-ipari szolgáltatásokkal kapcsolatos lakossági felhívás
Az utóbbi időszakban a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatósághoz több lakossági bejelentés érkezett, miszerint magáncégek több vármegyei településen a katasztrófavédelem megbízottjainak kiadva magukat keresik fel a házakat kéményellenőrzés céljából.
A csapatszellem, a fizikai állóképesség jó hatással van a tanulásra is
A kapuvári Széchenyi pedagógusai nagy figyelmet fordítanak a tehetséggondozásra és a versenyekre való felkészítésre.
Díszpolgári címet kapott dr. Putz Mária és dr. Gere Lajos orvos házaspár
A 21. alkalommal megrendezett Beledi Pünkösdi Fesztivál egyik legemelkedettebb pillanata volt, amikor dr.
Beledi Pünkösdi Fesztivál, a közösségéltető rendezvény
Beled Város nemcsak egy lakóhely, hanem együttműködő emberek élő közössége – mondta Major Jenő a 21.