Aktuális televízió, újság, rádió és internetes hirdetési ajánlatunk Megnézem
Hallgasd a Rábaköz Rádiót online a weboldalunkon!
Hirdetés

Mit tartogat a föld mélye az utókor számára?

Megszokott látvány, hogy az útépítések előtt régészek veszik birtokukba az érintett területet, de azt már kevesebben tudják, hogy mi történik ezután, és hova kerülnek a leletanyagok. A Győr-Moson-Sopron Megyei Múzeumok Igazgatósága és a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. három szakaszra kötött szerződést: a Győr és Enese közti, az Enese-Csorna, valamint a csornai elkerülő első szakaszának megelőző régészeti feltárására. Az előkészítő munkálatok közé tartozott a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal munkatársai által elkészített örökségvédelmi hatástanulmány. A terepbejárás során a szakszolgálat munkatársai a felszínen található leletanyag alapján határozzák meg - esetünkben az újkőkori - település  kiterjedését. A feltárás eredményeit  tudományos publikációban hozzák nyilvánosságra, és a tárgytöredékek egy részét ismeretterjesztő kiállításon mutatják be. Nagy Andrea ásatásvezető elmondta, hogy az időjárás jelentős mértékben befolyásolja, hogy mennyi idő alatt végeznek egy-egy területtel.
Danyi József régész a győri múzeum megbízásából vett részt a feltárásban. Beszélgetésünkkor épp egy 21 méter hosszú cölöpszerkezetes ház kellős közepén tartózkodott, ami mögött kisebb méretű családi temetőt fedeztek fel. A szakember elmondta, hogy az újkőkori építkezés helyszínének kiválasztásakor meghatározóak voltak a környék természeti adottságai, valamint a széljárás vagy a közelben lévő folyók. Inkább a magasabban fekvő dombokat kedvelték, ahol védve érezték magukat az árvíztől. A mocsaras és erdős tájat a vadászat miatt részesítették előnyben, ahol a növényi táplálékot is könnyebben beszerezték. - Az újkőkori ember volt az első, amely letelepedett életmódot folytatott. Az itt talált leletanyagok mind ezt jelzik - közölte a régész, majd hozzátette: amit a természet felkínált, azt begyűjtötték, de már földműveléssel is foglalkoztak.
A temetkezési szokások sok mindent elárulnak az adott kor társadalmi berendezkedéséről, de a hiedelemvilágukról is megtudhatunk egy s mást: halottaikat zsugorított pozícióban, a magzati testhelyzethez hasonlóan temették el. A kultúra, illetve a képzelet által formált világból ered, hogy a temetkezéskor félbevágott edényt is elhelyeztek a halott mellé. Az idolszerű szoborábrázolás a természettől való függést és annak tiszteletét fejezi ki.  Ennek nyomait Rábapatonánál nem fedezték fel, de az elhunyt mellé helyezett kerámia és csiszolt kőbalta a társadalmi hierarchiára enged következtetni. Az öt sírhelyes temetőben talált leletek alapján kimutatható, hogy férfit, nőt vagy gyermeket helyeztek végső nyugalomra. Danyi József stábunkat egy olyan késő újkőkori feltárt sírhoz kalauzolta, ahol csodaszép vonaldísszel mintázott edényt találtak, mely a kottafejes kerámia nevet kapta. Nemcsak a testhelyzet, hanem a koponya iránya, a sír tájolása és a gödörbe tett tárgyak is sok információt tartogatnak a régészek számára. Danyi József a településszerkezet bemutatása után kameránk elé tett néhány tisztításra váró kerámiadarabkát, melyek formája és a rajtuk látható bekarcolt vonalak mind ennek az időszaknak az ábrázolására jellemzőek.
Beküldés dátuma: 2011. 05. 11.

Kapcsolódó hírek

További hírek

Hirdetés