Modern művelődési házra vágynak

Horváth Magdolna érettségi után elárusító lett, majd 1980-tól egészen a nyugdíjazásáig „közszolgaként” dolgozott.  Először a tanács adócsoportjához került, a rendszerváltás után pedig a gyömörei hivatalban többféle területtel foglalkozott. Szívéhez talán az anyakönyvvezetés állt a legközelebb, de idővel visszahívták Tétre, ahol megint az adóügyek intézését bízták rá, és nem sokkal ezután a szociális szférát is megismerte. A nyugdíjas hölgy nem most kezdte a közéleti tevékenységet, mert a ’70-es évektől tanácstagként, a Tét-gyömörei közös tanácsnál pedig végrehajtó bizottsági tagként szorgoskodott.
Horváth Magdolna büszke arra, hogy az általa vezetett közösség, az „Együtt-egymásért” Egyedül Élők és Nyugdíjas Klub Egyesület kezdeményezte a téti civil szervezetek közti összefogást. Az egyesület főként két csoportra fókuszál: a bármilyen okból egyedülállóvá vált emberekre, valamint a nyugdíjasokra. Társaival együtt vallja, hogy sokkal könnyebb teljesíteni a feladatokat és elérni a céljaikat, ha a civilek tudnak egymásról. Számtalan program ennek a felfogásnak a jegyében valósult meg.  Amennyiben nagyobb megmozdulásra készül a település, a szervezés élére állt személy biztos, hogy összehívja a civileket, hogy az előkészítésből és a megvalósításból minél többen kivegyék a részüket. A képviselő szerint aki részt vesz a közéletben, az biztos, hogy szeretettel teszi, és örül az eredményeknek. A kritikus véleményeket megfogalmazók inkább otthonról továbbítják negatív észrevételeiket. Horváth Magdolna megjegyezte: ők talán a csodára várnak, mert a szervezők minden tőlük telhetőt megtesznek. Riportalanyunk a középgeneráció és a fiatalabb nemzedék aktivitását hiányolja a közéletből, de a jó vezetői kvalitásokkal megáldott személyekre hamarabb hallgatnak az emberek. – Ennél sokkal nagyobb baj az, hogy elképesztően lerobbant művelődési házunk van – jegyezte meg a képviselő, az ő fiatal kora óta semmit sem változott épületre. Szerinte a baj egyik oka, hogy a 4200 lakosú Tét falunak nagy volt, városnak meg épp hogy elment, ezért nem találtak megfelelő. pályázatot. Erre a problémára egyelőre nincs megoldás, mert a felújítás több száz millió forintba kerülne. Sokat elárul a település gazdasági helyzetéről, hogy a rendszerváltás előtt alig volt olyan, aki Győrbe járt dolgozni, mert a munkaképes korú lakosság helyben is megtalálta a számítását.