Múlt, jelen és jövő jól megfért egy helyen

Horváth Róbert amatőr szobrász néhai Pájer Imre honismereti kiadványaiból merített ihletet az alkotáshoz. Ilyen megközelítésből közös a forrása a Csornai diadém idézése vagy a Csornai kőmag című terrakotta művének. Az agyagbányából 1887-ben előkerült, a Magyar Nemzeti Múzeumban őrzött fejdísz a helyi muzeális intézmény képeslapján is látható. Az első csornai artézi kút ásásakor került elő az a neolitikum korából való kőzet, mely az idők során elkallódott, ezért csak a kordokumentumok leírásaiban találkozni vele, de Horváth Róbert fantáziája és kézügyessége segítségével megidézte a régészeti leletet. Libis József a könyvtár épületét festette meg, mely régen a rendőrkapitányságnak adott helyet. Funtek Nikolett mielőtt nekilátott a munkának, azt mérlegelte, hogy mely intézményeket kedveli a leginkább Csornán. Így esett a választása a könyvtárra és a premontrei rendházra, s végül az utóbbit ábrázolta hitelesen. Hudy Alida Lea gyermekkorára emlékezve készítette el alkotását, Pénzes-Tatai Ágnes pedig a belvárosi részt örökítette meg. Balogh-Tatai Renáta olyan épületet mutatott be képén, mely egyre kevesebbek emlékében él. A Ráth-kastélyról készült művét egy régi  fotó alapján hozta létre. Festő Zsuzsanna Egy fotó a jövőből a jelenről című munkáján a premontrei rendház jelenik meg. Szabó Gergő A füstös Csorna elnevezéssel illette ábrázolását, hogy megmutassa a város nem éppen előnyös, kamiongőzös oldalát. Végül, de nem utolsó sorban a kameránk elé álló művészek közül Szilágyiné Jéger Teréz mondta el instrukcióit. Két technikával készült a bemutatóra: a csornai hímzések inspirálta, tulipánokat ábrázoló olajfestményeivel, valamint a város történelméhez szorosan kapcsolódó, de a mai korba helyezett, éjszakai fények mellett bemutatott premontrei rendházzal.

Beküldés dátuma: 2011. 09. 14.

• A beledi Molnár István és unokáinak közös fotókiállítása

  Molnár István életében meghatározó jelentőségű a fotózás, de természetesen nemcsak az élő környezet szépségének megörökítése jelenti a szoros kapcsolatot unokáival, hanem a vérségi köteléken túl a természet szeretete, a soha el nem fogyó, örök kíváncsiság és környezetünk megismerésének igénye is.

• A beledi Molnár István és unokáinak közös fotókiállítása

  Molnár István életében meghatározó jelentőségű a fotózás, de természetesen nemcsak az élő környezet szépségének megörökítése jelenti a szoros kapcsolatot unokáival, hanem a vérségi köteléken túl a természet szeretete, a soha el nem fogyó, örök kíváncsiság és környezetünk megismerésének igénye is.

• Jótékonysági családi délután Kapuváron

  Vidám délutánra várták a kicsiket és a nagyokat a kapuvári várároknál: családi vetélkedők, zenés-tácos forgatag, lovas kocsikázás, bábszínház és számtalan színes program, valamint finom ételek és italok szerepeltek a jótékonysági céllal életre hívott családi napon.

• Logopédia Kapuváron: nem minden kisgyermeknek természetes a hangok tiszta kiejtése

  A gyermekek beszédkészségének későbbi kialakulását biológiai, genetikai, környezeti vagy egyéb fejlődési rendellenességekből fakadó problémák is okozhatják, ezért rendkívül fontos, hogy a logopédiai fejlesztés minél korábban megkezdődjön.

• Összevont csoportokkal, de nyáron is működik a beledi óvoda

  A 2025/2026-os nevelési év végéhez közeledve egyre különlegesebb programokon vehettek részt a beledi óvodások: gyermeknapot és családi napot szerveztek a kicsiknek és a nagyoknak.

• Kéményseprő-ipari szolgáltatásokkal kapcsolatos lakossági felhívás

  Az utóbbi időszakban a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatósághoz több lakossági bejelentés érkezett, miszerint magáncégek több vármegyei településen a katasztrófavédelem megbízottjainak kiadva magukat keresik fel a házakat kéményellenőrzés céljából.