Múltbanézés Pavlóczki Béla történelemtanárral

A szerteágazó közéleti szerepléséért több alkalommal elismert személyről legelőször Pájer Imre történész jelentetett meg publikációt. A Rábaköz-kutatót sajnos élete derekán (2007 áprilisában) érte a tragédia, ezért már csak idézni tudunk tőle. Pavlóczki Béla történelemtanár mintegy az idősebb „kolléga” nyomdokaira lépve, felhívta a figyelmét az érdeklődőknek a dualizmus-kori jelenségre, mert egyszerűen nem szeretné, ha feledésbe merülne. Nevezett Sugár Sándor meghatározó szerepet töltött be a Rábaközben, viszont ennek ellenére méltatlanul keveset tudnak róla a környékbeliek, ezért a pedagógus felkereste televíziónkat, hogy legyünk  partnere az "időutazásban”, és segítsünk nyilvánosságra hozni  az általa fontosnak tartott ismereteket.

1869 és 1891 között – amikor az Agricola Rt. működött – Sugár Sándor Kapuváron tevékenykedett.
Az 1838. március 8-án Mezőcsákon született közéleti személy gyermekkoráról kevés információ áll a rendelkezésre, de az biztos, hogy középiskolai tanulmányainak befejezése után Kapuváron állt munkába. A szorgalmas ifjú 25 éves korára az Esterházy hercegi uradalom főszámvivője lett. – Berg Gusztáv és Sugár Sándor személyes jó barátok voltak, és kettejük munkásságának köszönhetően Kapuvár megindulhatott a fejlődés útján – mondta a tanár. Az 1870-es években elvállalta az Alsó-rábaközi Rába Bizottság jegyzői feladatait is. Innentől kevesebb évszámmal, de érdemes felsorolni mindazon tevékenységeit, amelyeket Kapuvár érdekében tett: Részt vett a Sopron Megyei Első Takarékpénztár megalapításában, és elnöke is volt az intézetnek. Szerepet vállalt a kapuvári „fiúiskola”, a kisdedóvó és az uszoda létrehozásában.

Sugár Sándor ekkoriban nem volt ismeretlen a csornaiak számára sem, hiszen aktív közéleti személynek számított a településen.
Az Esterházy birtokok tagosítása után Csornán és környékén bérelt földeket, és tartósan  letelepedett a mezővárosban. Az egykori Ráth-kastély lett az otthona, amelyet hercegi bérlői lakként is emlegettek. Mint ahogy azt sejteni lehet, áldásos tevékenységéből Csorna szintén részesült: Neki köszönhető, hogy az itteni szántóföldeken is megjelentek a munkát nagyban megkönnyítő Fowler-féle gőzekék, a kaszinó felújított épületbe költözhetett, az 1890-es években újjászerveződő önkéntes tűzoltók pedig anyagi támogatására számíthattak. Tagja volt a katolikus ifjúsági egyesületnek, valamint a kórházépítést szorgalmazó bizottságnak, és elnöke a gyermekmenhely egyesületnek.
Mivel Sugár Sándor bérleményébe került a Vas megyei gróf Széchenyi Manó miniszter 1100 holdas birtoka, jobbító szándékú újításait Hegyfalun díszpolgári címmel jutalmazták. Pavlóczki Béla mindezek mellett a jeles történelmi személy megyében betöltött áldásos munkásságáról is beszélt: tagja volt a vármegye törvényhatósági és közigazgatási bizottságának, a megyei iskolatanácsnak, a statisztikai és adóbizottságnak. Miután 1910-ben lejárt Sugár Sándor csornai bérleménye, elköltözött Sopronba, de a nyilatkozó szerint a vármegye törvényhatósági bizottságában ezután is képviselte Csorna érdekeit.

Pavlóczki Béla azért tartotta fontosnak a múlt eseményeinek feltárását, és ismertette a televízió nézői előtt Sugár Sándor életét, hogy az utókor ezzel az emlékezéssel hajtson fejet e jeles történelmi személy életútja előtt. Nagyon szép és nemes gesztus volt a Csukásban tanító fiatal történész részéről, hogy Pájer Imre (aki nem mellesleg televíziónk munkatársa volt) nevét szóba hozta, hiszen a sok hasznos információt a Rábaköz-kutató szabadon felhasználható anyagából merítette, amivel eleget tett annak a követelménynek is, hogy minden közreadott gondolat, dokumentált írás forrását illendő megjelölni. A hontar.hu internetes helytörténeti oldalakon sok rábaközi vonatkozású anyag olvasható, amelyek Pavlóczki Béla legfrissebb interpretálásában „új erőre kaphatnak”, és ki tudja, lehet, hogy a múlt eseményeire szentelt figyelemnek köszönhetően újabb adalékokkal bővülnek, de feledésbe biztos nem merülnek.