Művészetkedvelő ügyvéd dr. Pátzay János, a szobrászművész fia

- Öröm számomra, hogy apám emlékét így ápolják a városban - fogalmazott a  nyugalmazott ügyvéd és jogtanácsos. Elárulta, hogy gyermekkorában vonzódott a művészetekhez, de a serdülőkor táján abbahagyta a rajzolást. Édesapja úgy gondokodott a pályaválasztásról, hogy ha tizenkét-tizenhárom éves kora körül elveszti valaki az alkotás iránti érdeklődését, akkor felesleges erőltetni. Ha egy gyermek elismertséget és hírnevet szerzett apját követi, különösen művészi téren, akkor annak még jobban kell törekednie a tökéletességre - vallotta az ifjabb Pátzay. - Olyan nagyon messze nem estem a fától, mert érdekel a képzőművészet, a kiállításokra rendszeresen eljárok - tette hozzá a szobrász fia, aki fontosnak tartja apja művészi hagyatékának gondozását. Ezt a feladatot 2007-ben bekötetkezett haláláig a képzőművész felesége látta el, aki szinte életét áldozta a célnak. - Az ő halála óta ezt nekem kell folytatnom, természetesen számba vannak véve a művek: köztériek, kisplasztikák - jelentette ki dr. Pátzay János. A szobrászmesterség folytatására egyelőre nincs kilátás a családon belül, ugyanis az interjúalany mindkét fia a paragrafusoknak kötelezte el magát, ráadásul még a felesége is ügyvéd.

Dr. Pátzay János ismerkedései alkalmával a következő visszatérő kérdést hallja a leggyakrabban:  Csak nem rokona a művésznek? - Büszkén mondhatom, hogy rokona vagyok, méghozzá elég közeli is.