Nadrágszíjhúzó költségvetés Beledben

Beled 2016-os költségvetésére komolyan rányomja a bélyegét, hogy várhatóan vissza kell fizetnie 40 millió forintot az önkormányzatnak. Az ügy előzményeiről és annak fájdalmas következményeiről Major Jenő nyilatkozott.

A televíziós forgatási helyszín kiválasztásának az a sajnálatos esemény adta az aktualitását, hogy egy 2011-es KEOP-pályázat révén támogatáshoz jutott a beledi óvoda, viszont a jelentős önrésszel együtt 65 millió forintos fejlesztés előnyeit – a később elkövetett belső szétbontás okán – szinte alig élvezhetik az intézmény használói, az óvodások és a dolgozók. Ahogy a kamera képei is mutatták, kívülről rendben látszanak a dolgok, viszont a belső állapot meglehetősen lehangoló. A történtek, illetve a projekttervben vállaltak hiányos teljesülése miatt a 40 millió forint uniós támogatás visszafizetéséről szóló kötelezvény érkezett a városházára. A kamatok kb. négy-öt millió forinttal emelik az egyébként sem kis összeget.
– Költségvetésünkben ezt a pénzt félretettük, és valószínű, az lesz a vége, hogy vissza kell fizetnünk. Megfellebbeztük a levelet, melyben néhány jogi, műszaki kifogással éltünk. Majd meglátjuk, hogy a felülbírálat mennyire lesz hatékony – mondta Major Jenő.
A mintegy 670 milliós költségvetésű települést nagyon érzékenyen érinti a 40 millió forint visszafizetése, hiszen a fejlesztésektől vonná el a pénzt. Egyébként is minimalizálták a beruházásokat, ráadásul az egyik korszerűsítéshez még 12 millió forintnyi hitelt is fel kell venni.
– Meghúztuk a nadrágszíjat, az intézmények gazdálkodását is megpróbáltuk a legszűkebbre venni és takarékoskodni. A legkisebb beruházásokat, illetve beszerzéseket is elhalasztottuk. Így sikerült mintegy húsz-huszonöt millió forintot biztosítani arra, hogy az egyszerű működésen felül azért – a lakosság komfortérzetét növelő – plusz produktum is megvalósuljon Beledben – hangsúlyozta a polgármester.

Major Jenő az óvodával kapcsolatban elmondta: – Az épületrészt először is helyre kell állítani, hogy újra használható legyen, ami harminc-negyven millió forintba fog kerülni. Az intézmény dolgozói és az óvodások sajnos nagyon szűk térben, hiányos infrastrukturális lehetőségek között töltik mindennapjaikat, mert az alapvető funkcionális helyiségek sincsenek meg. Hosszabb távon gondolkodva, a majdani bölcsődét is ebben az épületben szeretnék működtetni.
A beledi önkormányzat körültekintő tervezés és szakmai előkészítés után állhat csak neki elképzelései megvalósításának, amihez újabb pályázati támogatást kívánnak szerezni.

Képviselő testületi döntés alapján még az idén fel fogják újítani az Ifjúság utcát, és a beruházásra a már említett 12 millió forint hitelből kerül sor. A város számlavezető pénzintézetével úgy állapodtak meg, hogy három év alatt fogják a kölcsönt visszafizetni. A maradék hat-hét millió forintból járdafelújítást terveznek, a ravatalozó rendbe tételére és a régóta áhított előtető elkészítésére mintegy tízmillió forintot szánnak.

A Beledről származó Tatai Lajos, a Győri Ornamentika Kft. ügyvezető igazgatója tervezte és fogja megvalósítani a – már korábban maketten is bemutatott – holokauszt emlékművet. Major Jenő polgármesterré választása után csöppent bele ebbe a kezdeményezésbe. A képviselők a téma újratárgyalása után úgy döntöttek, hogy marad az eredetileg tervezett helyszín, vagyis a Fényes vendéglővel szemben található, volt Reichmann ház előtti terület. A város vezetése elkülönített számlát nyitott, melyre a helyi lakosok néhány ezer forintot fizettek be, ami egyben erkölcsi támogatás is a részükről. Az emlékművet az innen elszármazott zsidók, illetve az elhurcolt és az auschwitzi haláltáborban elhunytak leszármazottai szeretnék megvalósítani, illetve az összeg nagy részét is ők fogják összegyűjteni – tájékoztatta a tévénézőket Major Jenő.