Nagy emberek a múltból - Soós Géza mezőgazdászi és közéleti tevékenysége

A kapuvári húsgyár egykori alapítója a környék két köztiszteletben álló „jótevőjétől” tanulta meg a tudatos gazdálkodást és a több ezer hektáros birtokrendszer irányítását. Soós Géza életművét Pavlóczki Béla ismertette.

A helytörténet-kutatók többnyire három nevet említenek a 19. század végéről, ha a Rábaköz, illetve Kapuvár gazdasági fellendüléséről van szó: Szinte mindenki hallott már Berg Gusztávról, Sugár Sándorról, de kevesebben gondolnak Soós Gézára. Pavlóczki Béla felidézte a Rábaközi Médiacentrum nézőinek, hogy ki is volt valójában a kiegyezés évében született, földszigeti származású lokálpatrióta. Családja az Abda környéki földeken gazdálkodott. Soós Géza Győrben és Sopronban végezte tanulmányait. Érettségi után Magyaróvári Gazdasági Akadémián szerezte meg diplomáját. Először az Esterházyak dombóvári birtokán helyezkedett el. A régi magyar főnemesi dinasztiával kötött ismeretségének köszönhette, hogy az 1890-es évek elején Kapuvárra került, amikor a báró Berg Gusztáv irányítása alá kerülő – 18 ezer hektár kiterjedésű – uradalmat hat kisebb birtoktestre osztották fel. Soós Géza a csornai és a földszigeti területek intézője lett, de tevékenysége jóval túlmutatott a mezőgazdasági munkán.

A kapuvári helytörténész összefoglalta az 1867-ben született mezőgazdász érdemeit: Az 1894 januárjában újjászerveződött „Kapuvár-Garthai utca - Világítási Egyesület” számvizsgálójaként tevékenykedett. A pénzügyi ellenőri feladatok mellett egyre inkább bekapcsolódott a Rábaköz közéletébe. A korabeli sajtó egyre gyakrabban emlegeti őt, mint az Éger-erdei vadászatok résztvevőjét, illetve 1897-től elvállalta a veszkényi birtokok intézői feladatait is.

Soós Géza egyre fontosabb pozíciókhoz jutott a megyében: Közel tíz év múlva a Sopronmegyei Gazdasági Egyesület alelnöke, majd a Kapuvári Mezőgazdasági Bizottság tagja lett és a kapuvári, a szili, valamint a rábapordányi képviselő-testület munkájában is részt vett.

1910-ben mint mezőgazdász is szintet lépett, ugyanis már nem intézőként, hanem haszonbérlőként dolgozott a Rábapordányi Uradalomban. Karrierjében az 1920-as esztendő hozta meg az igazi áttörést: kinevezték az Esterházy-birtokok jószágkormányzójává.

Pavlóczki Béla elbeszélésében elérkezett a bevezetőben is említett kiemelkedő eseményhez: Soós Géza nevéhez köthető az 1923-ban épült kapuvári húsgyár létesítése. Az 1925-ös soproni kiállításon nagy feltűnést keltettek az Esterházy-birtok gyárainak termékei, ami Soós Géza számára is nagy elismerést hozott. Három év múlva nagyszabású, többnapos programot szervezett „Kapuvár és vidéke mezőgazdasági, ipari és kulturális kiállítás” néven. Az eseménnyel kapcsolatban jelent meg a „Kapuvár múltja, jelene és jövője” kiadvány, melynek a „Kapuvár mezőgazdasága” című fejezetét Soós Géza jegyezte. Érdemei elismeréseként Kapuvár és Veszkény települések díszpolgárnak választották.

A közélettől későbbi betegsége miatt vonult vissza. A gazdasági szakember 1930. január 5-én hunyt el. Temetését követően özvegye megépíttette a kapuvári Szent Kereszt temetőben ma is látható Soós-kriptát, hamvait pedig a családi sírboltban helyezték el. Emlékét a kapuvári tűzoltóság szomszédságában lévő ún. Soós-ház, valamint az említett temetői sírbolt őrzi. Síremlék bár

Beküldés dátuma: 2025. 03. 18.

Kapcsolódó hírek

További hírek