Az Országgyűlés 2010. május 31-én a Nemzeti Összetartozás Napjának jelölte ki hazánkban a békediktátum aláírásának évfordulóját. Trianon Himnuszát számtalan neves előadó elénekelte már országszerte, de a kapuvári haranglábnál összegyűltek tolmácsolásában sem voltak kevésbé fájdalmasak a szétszakítottság kínját kifejező, valamint az

együvé tartozást óhajtó gondolatok. Dalt bármikor be lehet tiltani, de az érzelmeket sosem lehet megállítani...
– Trianon valóban történelem, csakhogy a történelem is mi vagyunk, és ostoba az, aki nem tanul legalább a saját kárán. De amikor a határon túl összegyűlik csak tíz magyar gyermek az óvodában, tíz férfi a kocsmában vagy a faluházban, tíz hívő lélek az imaházban, addig élő valóság is – idézett részleteket Budai Imre Száraz Miklós György írásáról. A beígért földi paradicsom helyett anarchia és véres diktatúra következett, hazánk elvesztette területének kétharmadát, lakosságának egyharmadát – folytatta beszédét az alpolgármester, aki azt ajánlotta a jelenlévőknek, hogy e napon mégse a szomorú dolgokra emlékezzenek, hanem azokra, akik megőrizték a nemzeti összetartozást, az anyanyelvünket, történelmünket és dalainkat. Trianon igazi hősei a szegénység tudatos vállalása mellett, a rendőri zaklatások ellenére is hittek az összmagyarság fennmaradásában. Kik ők? Egyszerű parasztemberek, tanítók, papok és kántorok, művészek és újságírók, néprajzkutatók és hátizsákos turisták, tehát egy-egy képviselője a magyar társadalom valamennyi rétegének. Budai Imre az előbbit kiegészítve megjegyezte: nemcsak továbbadták örökségünket, hanem azt ki is egészítették a saját véleményükkel. Szellemi és anyagi javaink megmentése fűződik a nevükhöz, igazodva a mindenkori körülményekhez.
A közös hit képes csak a közös jó érdekében megmozdítani bennünket – hangzott az együttes célt előrevetítő mondat.
Trianon rémségét csak úgy tudjuk legyőzni, ha hisszük, hogy összetartozunk – fogalmazott a szónok. „Ne feledjük, a történelemnek nincs vége, a magyar nemzet történetének sincs vége, így a mi összetartozásunknak sincs vége. Most rajtunk a sor, ezt a fejezetet nekünk kell megírnunk!” – utalt Budai Imre a magyar állam csekélyebb szerepére, mert szerinte ennél sokkal hatalmasabb a magyar nemzet, melynek mindig vannak olyan tagjai, akik képesek a hazáért élni

és küzdeni. A család, a falu és a város közössége képes arra, hogy a sok hódítás és levert szabadságharc ellenére újrakezdje és írja a magyar történelmet.
Magyarország megújulása elsősorban nem a kormány, hanem az emberek kezében van, ezért mindannyiunk erőfeszítésére szükség van. Kapuvár alpolgármestere napjaink problémáira reflektálva kijelentette: az egyszerű állampolgár a maga helyét megtalálva tud részt venni a mostani küzdelemben, melynek sikeréhez nemcsak környezetünknek, de nekünk is változni kell. Böjte Csaba Erdélyben élő ferences rendi szerzetes gondolatai a segítségünkre lehetnek: Amíg csak az anyagi világban keressük a boldogulást, nem fognak megszűnni a konfrontációk a Földön, de ha tudatosan olyan dolgok felé irányítjuk figyelmünket, amelyek a szeretet és jócselekedet értékét helyezik az előtérbe, akkor a miénk lehet a boldogság kiapadhatatlan forrása.
– Építsük újjá közösségeinket, a nemzetet, dolgozzunk együtt Magyarország megújulásáért, mindannyian, a magunk helyén – mondta Budai Imre. Az ünnepség végén Radó Tamás, a kapuvári Szent Anna-templom plébánosa közös imádságra hívta a helyieket, akik a Szózat, majd a Székely Himnusz eléneklése után letették az emlékezés gyertyáit a harangláb elé.
Beküldés dátuma: 2012. 06. 13.
-
A beledi Molnár István és unokáinak közös fotókiállítása
Molnár István életében meghatározó jelentőségű a fotózás, de természetesen nemcsak az élő környezet szépségének megörökítése jelenti a szoros kapcsolatot unokáival, hanem a vérségi köteléken túl a természet szeretete, a soha el nem fogyó, örök kíváncsiság és környezetünk megismerésének igénye is.
-
A beledi Molnár István és unokáinak közös fotókiállítása
Molnár István életében meghatározó jelentőségű a fotózás, de természetesen nemcsak az élő környezet szépségének megörökítése jelenti a szoros kapcsolatot unokáival, hanem a vérségi köteléken túl a természet szeretete, a soha el nem fogyó, örök kíváncsiság és környezetünk megismerésének igénye is.
-
Jótékonysági családi délután Kapuváron
Vidám délutánra várták a kicsiket és a nagyokat a kapuvári várároknál: családi vetélkedők, zenés-tácos forgatag, lovas kocsikázás, bábszínház és számtalan színes program, valamint finom ételek és italok szerepeltek a jótékonysági céllal életre hívott családi napon.
-
Logopédia Kapuváron: nem minden kisgyermeknek természetes a hangok tiszta kiejtése
A gyermekek beszédkészségének későbbi kialakulását biológiai, genetikai, környezeti vagy egyéb fejlődési rendellenességekből fakadó problémák is okozhatják, ezért rendkívül fontos, hogy a logopédiai fejlesztés minél korábban megkezdődjön.
-
Összevont csoportokkal, de nyáron is működik a beledi óvoda
A 2025/2026-os nevelési év végéhez közeledve egyre különlegesebb programokon vehettek részt a beledi óvodások: gyermeknapot és családi napot szerveztek a kicsiknek és a nagyoknak.
-
Kéményseprő-ipari szolgáltatásokkal kapcsolatos lakossági felhívás
Az utóbbi időszakban a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatósághoz több lakossági bejelentés érkezett, miszerint magáncégek több vármegyei településen a katasztrófavédelem megbízottjainak kiadva magukat keresik fel a házakat kéményellenőrzés céljából.