Horváth Győző nyugdíjas tanár újabb kutatásait összegző munkája, a „Népzenei barangolás a Rábaközben” című könyv a közelmúltban került kiadásra.
A téma részint szellemi néprajz, ezen belül a népzene, a népi gyermekjátékok, a népszokások hagyományvilágát állítja a középpontba. Ez a tevékenység abból is fakad, hogy Horváth Győző a neves elődök nyomán évtizedek óta maga is gyűjti, őrzi és terjeszti a Rábaköz értékeit. Ezúttal történeti keretek közé helyezi mondanivalóját.
A kötet első fejezete egy népzenei áttekintés, amely a vági születésű törökverő Wathay
Ferenc dalköltőtől napjainkig terjed. A 19. század kutatói, neves népzenegyűjtői közül Pintér Endre csornai premontrei szerzetes, a századfordulón a beledi Pollák Miksa, majd 1906-ban Bartók Béla, az 1920-as években Kodály Zoltánné, illetve a század közepén a nagy nemzedék, Veress Sándor, Volly István, Lajtha László, Barsi Ernő, Timaffy László személye és munkássága előtt tiszteleg a szerző. A szakirodalomba való betekintésre is lehetőség nyílik, amikor publikációk anyagaiból merít a szerző.
A Rábaközben született neves népzenekutatók és előadóművészek közül többek közt Kerényi György, Kokas Klára, Nagy Miklós, Pődör Béla, Krasznai Tamás került a kötetbe. A szakirodalomra való hivatkozás a tájékozódást segíti.
Különös értéket képviselnek a kéziratos daloskönyvek, nótásfüzetek. Így terjedtek a katonadalok. Megejtően szép dalszövegek kerültek elő, amelyeket háborúk, szenvedések közepette jegyeztek le a rábaköziek. Csupán néhány helyi könyv, kotta, helyi kiadvány említésére volt lehetőség, de ebből is kitűnik, hogy nem tétlenkedtek a rábaközi kutatók.
A második fejezet színes paletta: településenként szól az egykori dalárdákról, énekkarokról, pávakörökről, népdalkörökről. A III. fejezet a népi hangszerekről, zenekarokról mesél.
A „Népzenei barangolás a Rábaközben” című könyv az egykori és a mai népdalénekesek körében egyaránt érdeklődésre tarthat számot. A szerző köszönetét tolmácsoljuk azoknak, akik segítettek a helyi anyagok felkutatásában illetve megírásában. A könyv lapjain gyakran kirajzolódik az egyes emberek és a közösségek érzelemvilága. A visszatekintés, a dalok, az emlékek nélkül szegényebb az élet. A könyv ennek figyelembe vételével, ennek szellemében született. Rábaköz gyönyörű dalai újból és újból életre kelnek.
Beküldés dátuma: 2017. 06. 26.Az idei esztendő újabb kihívások elé állította a kulturális intézményeket, de a közgyűjtemények újult erővel, lelkesedéssel és ötletekkel próbálnak úrrá lenni a nehézségeken.
A csornai Csukás végzős tanulóinak nem kell azon aggódniuk, hogy hol fognak elhelyezkedni, mert mire befejezik az iskolát, már mindenkinek van munkahelye, sőt a cégek és vállalkozások folyamatosan keresik a jól képzett, kezdő szakembereket.
– Nagyon jó érzés volt, amikor az intézmény előtti terület megtelt emberekkel, gyerekekkel, akik vidáman szórakoztak – mondta Rácz Árpádné Beledi Egyesített Szociális Központ idei gyermeknapjáról, amit eredetileg a pünkösdi fesztivállal egy időben szerettek volna megtartani, de a zsúfoltság, a programok torlódása miatt előrehozták egy héttel.
Csitei Gábor büszkén beszélt arról, hogy több olyan tapasztalt táncosuk van, aki öt-hat éves korában kezdte náluk a néptánctanulást és azóta is a felnőtt csapatot erősíti.
Ha elkészül valahol az úttest és kerékpárút, a helyzet is úgy kívánja, hogy a járdát is rendbe tegyék – nyilatkozta Major Jenő a Rábaközi Televíziónak.
A Beledi Delta Testépítő Klub tagsága egyfajta íratlan szabályként fogalmazta meg, hogy már az elejétől fogva régi ismerősként fogadják a hozzájuk betérő sportolókat, legyen az teljesen kezdő vagy profi.