Olasz piacra szánják a kónyi határban termesztett osztrák búzát

Polgár Ákos közepes- és mélyművelést javasol a gazdáknak a talajkultúra rendbehozatalához. Szerinte a szélsőséges időjárás miatt most el kell felejteni a spórolást, ugyanis nem elég az egyszerű tárcsázás, legalább 30 cm mélységig át kell forgatni a földet. A gazdálkodó területeinek nagy részén háromszoros gombaölő kezelést végzett, ami hektáronként meghaladja a 20 ezer forintot, ezért nála a fuzáriumfertőzés csak nyomokban jelenik meg.
A Polgár testvérek belenőttek a mezőgazdasági munkába, ezért természetes volt számukra, hogy -  mérnök ismerősük famíliáját is bevonva -, családonként indulnak a kezdő gazdáknak kiírt uniós pályázaton. Az elnyerhető összeg rendkívül kecsegtető, hiszen 9 - 10 millió forintot kap a sikeres jelentkező, de Polgár Ákos arra inti a kevesebb tapasztalattal rendelkezőket, hogy legyenek óvatosak, mert csak első hallásra egyszerű, ugyanis komoly feltételeket kellett teljesíteniük. Ismerőseink osztrák Antonius búzát termesztenek évek óta. A mennyiségen kívül a beltartalom és a minőségi stabilitás volt a meggyőző érv, ami miatt ezt a fajtát választották.  Polgár Ákos megjegyezte: szívesen foglalkoznának hazai típussal, de egyelőre nem találtak ugyanilyen paraméterekkel rendelkező magyar vetőgabonát.
Polgár Balázs kónyi gazdálkodó annyira eltörpült a jól megtermett kombájn mellett, amikor a gép alapvető részeit magyarázta, mintha sci-fi filmbe pottyanva “kicsinyítőgéppel” összezsugorították volna. A motor, a főtengely, a rosta, a szíj, a cséplőszerkezet és megannyi alkatrész gigantikus méreteket ölt az emberi szem számára. A fiatalember megmutatta a vágóasztalt, a termény válogatására szolgáló, hegyesen kiképzett terelő lemezeket. A csigaszerkezet a levágott szalmát és a szemet a középütt elhelyezkedő ún.ferde felhordóhoz juttatja, ahonnét a “bedobóujjak”továbbítják a kombájn belsejébe. A szakember kétféle betakarító gépről beszélt: elsőként a hagyományos dobozost, majd a rotoros technológiával működő berendezést említette. Hogy a méretbeli érzékelés mennyire viszonylagos, azt a kombájn vezetőfülkéjében elhelyezett kameránkon keresztül is kiválóan átélhették a nézők, mert a kicsi és a nagy közötti különbség itt még jobban kirajzolódott. A vezető a leginkább botkormányhoz hasonlítható, hidrosztatikus kezelő karral választja ki a  gép haladási sebességét, irányát, de a vágóasztal mozgatását is innen lehet szabályozni. További “furfangos” nyomógombok következtek, melyekkel más és más funkciót és fordulatszámot lehet vezérelni. Egy szó, mint száz, a modern kombájnok működése sokkal bonyolultabb, mint azt a laikusok többsége gondolná. Az igazi meglepetés csak ezután következett: komplikált feladatok végrehajtására képes távirányítót meghazudtoló, több részre tagolt, piktogramokkal megjelölt digitális kijelzőn lehet nyomon követni az összes műveletet.