Óriási hatással volt a kor emberére a 19. századi nagy közlekedési hálózatfejlesztés

Száznegyvenöt évvel ezelőtt 1 óra 55 perc alatt ért oda a vonat Kapuvárról Sopronba. A mai vasúti szerelvények is ugyanezt a nyomvonalat használják, csak jóval gyorsabban érnek célba. Az első üzleti évben megközelítőleg 138 ezren utaztak Győr és Sopron között.

Pavlóczki Béla 150 évet lépett vissza az időben, amikor 2021 első riportját a Rábaközi Televíziónak adta. A történész három téma köré csoportosította mondanivalóját. Először a Győr–Sopron közötti vasúti összeköttetés megvalósításáról beszélt, majd a Berg Gusztáv nevéhez köthető kapuvári gazdasági vasútról, végül pedig a Kapuváron, illetve a Rábaköz középső részén meghiúsult vasút történetét mesélte el a tévénézőknek.

Óriási dolog volt, amikor 1876. január 3-án megindult a vasúti forgalom Győr és Sopron között. A kapuváriak vaspálya nélkül gyalog, lóháton vagy szekéren jutottak el Sopronba, ahol ügyes-bajos dolgaikat intézhették. A kötöttpályás közlekedés nemcsak meggyorsította a helyváltoztatást, hanem valamennyire függetlenítette is az embert az időjárás szeszélyeitől.
Báró Berg Gusztáv 1867-ben mozgalmat indított annak érdekében, hogy létrejöjjön a vasúti összeköttetés a Rábaközben. 1870-től a szomszédos Győr vármegye gazdasági érdekei is úgy kívánták, minél előbb megépüljenek a vágányok. A vasút ügye ettől kezdve felgyorsult: 1872-ben törvényben szentesítették az új közlekedési útvonal megvalósítását, egy év múlva pedig megtörtént az első kapavágás. A munkálatokat azonban sok minden hátráltatta: ilyen volt a szeszélyes időjárás, a folyók áradása és az Osztrák-Magyar Monarchiát ért gazdasági válság. A nehézségek ellenére 1876. év elején megtartották az ünnepélyes átadást.
– A kezdetektől fogva nagy volt az érdeklődés a vasút iránt, hiszen újdonságnak számított a Rábaközben. Az áruszállítás mellett személyforgalmat is bonyolítottak – mondta Pavlóczki Béla.

Mivel az őszi esőzések miatt járhatatlanná váltak a földutak, és a cukorrépával megrakott szekerek belesüllyedtek a sárba, báró Berg Gusztáv szorgalmazta a gazdasági vasút létrehozását. A Kapuvártól északra lévő majorokat, Földvárt és Öntésmajort kötötte össze a német szabvány alapján készülő keskenyvágányú vasút. 1880 tavaszán megkezdődött a munka és őszre már el is készült az egypályás, lóvontatású vasút, melyen a személyszállítást is megoldották. A korabeli tanulmányok szerint már az első esztendőben hasznot hozott a fejlesztés: 15 forintba került a cukorrépa szekéren történő fuvarozása Kapuvárra, a keskenyvágányú vasúttal pedig csupán 10 forint költséget jelentett a bárónak.
Az 1920-as évek közepétől az említett szakaszon megjelentek az első gőzmozdonyok. A keskenyvágányú összeköttetés 1978 végéig szolgálta az itt élő emberek közlekedését – tette hozzá a történész.

Kapuvár számára rendkívül hátrányos volt a Rábaközben megvalósult észak-déli irányú összeköttetés, mely a mai időkre vonatkoztatva Szombathely–Beled–Csor-na–Hegyeshalom vasúti összekapcsolását jelentené. 1892-ben a gartai vasútállomás főnökének jutott az eszébe, hogy Kapuvárnak is jól jönne egy ilyen észak–déli irányú pálya. A település értelmiségének összefogásával, élén Berg Gusztávval „Új vasutat Kapuvárnak” elnevezéssel mozgalom indult. A szervezők célja a Kiscell (mai Celldömölk)–Kapuvár–Parndorf vasúti összeköttetésének megvalósítása volt. A három vármegye üzleti vállalkozásai 119 km hosszú vaspályát szerettek volna építeni. 1893-ban kijelölték a lehetséges nyomvonalat, a következő évben pedig komoly lobbitevékenység indult az állami támogatásért, de a megyei költségvetésből is szerettek volna pénzt szerezni. A beruházás mai értékén számolva hozzávetőlegesen 33 milliárd forintba került volna. 1894-ben azonban megjelent egy másik, Kapuvárt elkerülő útvonal terve is, mely a Vas megyei Radó Kálmán nevéhez köthető. Dacára minden erőfeszítésnek, a kapuváriakra nézve szomorú vége lett a történetnek, mert a települést elkerülő vasútvonal épült meg.
Az akkori településeknek létkérdés volt, hogy rendelkeznek-e vasútállomással, hiszen amelyik be tudott kapcsolódni az országos hálózatba, rohamos fejlődésnek indulhatott.