Éliás Ádám kicsi korában klasszikus fiús szakmákról álmodozott, ezért sokáig kamionsofőr szeretett volna lenni, és amikor elérkezett az ideje, akkor sem ő választott szakmát, hanem szinte magától rátalált a hivatás. A magyar egészségügy napja alkalmával adományozott kitüntetést egyfajta pozitív visszajelzésnek tekinti, mely arról biztosítja, hogy megfelelő az egy évtizeddel ezelőtt megkezdett szakmai út.
Éliás Ádám 2008 januárjában lépett be az Országos Mentőszolgálat kötelékébe. A fiatalember mentőápolóként kezdte munkáját a Kapuvári Mentőállomásnál. Visszaemlékezésében arról beszélt, hogy szinte véletlen folytán tévedt az egészségügybe, hiszen teljesen más szempontok szerint választott magának középiskolát, ahol elektronikai ismeretekkel bővítette tudását.
Ezt követően a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kommunikáció és médiatudomány szakán elektronikus újságíró végzettséget szerzett. Mivel édesapja mentőtisztként dolgozott Csornán, első kézből értesült róla, hogy mentőápolót keresnek. Az egyetemista úgy gondolta, próba szerencse, szabadidejében elvégzi az alapképzést, hátha lesz belőle valami. Azóta az élet sokszorosan bebizonyította, hogy jó döntés volt a részéről.
– Kicsit furán hangzik, de az a jó a mentőszolgálatnál, hogy szinte minden évben vagy hónapban történnek olyan dolgok, amelyek az emberben örökké megmaradnak – fogalmazott Éliás Ádám, aki rengeteg pozitív és negatív történettel tudna szolgálni. – Hála Isten, azért sokkal több örömteli dolog történik, mint tragédia, de utóbbi is része a munkának – tette hozzá. Végérvényesen bevésődött az emlékezetébe, amikor először vezetett le szülést önállóan, de ugyanígy hatott rá a sikeres újraélesztés vagy a kritikus állapotú sérült stabilizálása. – Néhányukkal olykor találkozunk az utcán, a szupermarketben vagy bárhol a hétköznapok során, és mindig nagyon jó gondolattal tölti el az embert, hogy az a személy aki vásárol, kirándul, éli az életét, a mi munkánk által nyerte vissza az egészségét – hangsúlyozta a mentőtiszt.
A szokásrend alapján főleg azok a kollégák vehetnek át valamilyen elismerést, akik több évtizede dolgoznak egy-egy szakmában, például az egészségügyben. Éliás Ádám kezdőnek semmikép sem tekinthető, ezért úgy vélekedik, hogy a pályán eltöltött tíz esztendejével valahol a kettő között helyezkedik el, de ettől függetlenül is meglepetésként hatott rá, amikor a Semmelweis-napi ünnepségen megkapta a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara oklevelét. A mérföldkőnek is tekinthető elismerés a díjazottat arra ösztönzi, hogy az egészségügyre amúgy is jellemző módon foglalkozzon az önfejlesztéssel, amihez hozzá tartoznak a szakmai továbbképzések.
A Csornai Korona Polgári Együttműködési Egyesület, a Vitézi Rend és Csorna Város Önkormányzata megemlékezést tartott a Soproni úti Trianoni emlékműnél.
A Csornai Korona Polgári Együttműködési Egyesület, a Vitézi Rend és Csorna Város Önkormányzata megemlékezést tartott a Soproni úti Trianoni emlékműnél.
A csornai Csukás végzős tanulóinak nem kell azon aggódniuk, hogy hol fognak elhelyezkedni, mert mire befejezik az iskolát, már mindenkinek van munkahelye, sőt a cégek és vállalkozások folyamatosan keresik a jól képzett, kezdő szakembereket.
– Nagyon jó érzés volt, amikor az intézmény előtti terület megtelt emberekkel, gyerekekkel, akik vidáman szórakoztak – mondta Rácz Árpádné Beledi Egyesített Szociális Központ idei gyermeknapjáról, amit eredetileg a pünkösdi fesztivállal egy időben szerettek volna megtartani, de a zsúfoltság, a programok torlódása miatt előrehozták egy héttel.
Csitei Gábor büszkén beszélt arról, hogy több olyan tapasztalt táncosuk van, aki öt-hat éves korában kezdte náluk a néptánctanulást és azóta is a felnőtt csapatot erősíti.
Ha elkészül valahol az úttest és kerékpárút, a helyzet is úgy kívánja, hogy a járdát is rendbe tegyék – nyilatkozta Major Jenő a Rábaközi Televíziónak.