Bodonhelyen nemrég tartották a tizenkettedik falunapot, s a rendezvénysorozat félideje óta rétesfesztivállal is kiegészült. Mivel az asszonyok minden alkalomra tálalták a különböző ízesítésű finomságokat, a sütemények lassan átvették a főszerepet.
A korábbi időkben Bodonhelyen a rétest nem desszertként kínálták, hanem a főétel szerepét töltötte be ebédkor – mesélte Kenesei Ferenc. Mivel sokféleképpen lehet ízesíteni, talán nincs is olyan ember, aki ne kedvelné valamelyik fajtáját – tette hozzá a polgármester. Az idősebbek a készen vásárolható réteslap helyett inkább maguk nyújtják az alapanyagot. Bodonhely első emberének otthonában sincs ez másként. A rétesfesztiválra készült édességeknek se szeri, se száma, mert legalább ötven–hatvan tepsiben készült az alkalomra, de dél körül már alig marad csak néhány darab belőlük.
A 84 éves Varga Józsefné saját sütésű réteseit hozta el a fesztiválra. A „Sárgarózsa” Nyugdíjasklub legidősebb tagja 23 esztendősen, férjhez menetelekor sütötte első rétesét. Régebben inkább túrósat készített, mert a mezei munka mellett másra nem maradt ideje, de kedvelt volt az almás, az almás–mákos, valamint a káposztás ízesítésű sütemény is. A meggy és a szilva csak később jött divatba a bodonhelyi háztartásokban. A tölteléket tojással gazdagítja, a sütéshez pedig tejfölt és zsírt használ. A jól kidolgozott tészta engedelmeskedik az asszonyok kezének és szépen nyúlik az asztalon, de ha valami hibádzik belőle, bizony hamar feladja a küzdelmet és elszakad. – Én ma már nem sütök-–főzök, hanem a menyem készíti az ételt – mondta a nyugdíjas.
A főleg önkormányzati finanszírozásból megvalósuló fesztivál megrendezését a lakosság is segíti. Kis település lévén csak néhány vállalkozót tudnak megkérni, hogy támogassa a rendezvényt. A tombolatárgyakat a családok ajánlják fel pénztárcájuktól függően. A 2015-ös műsorkínálat a korábbiakhoz hasonlóan alakult, de azért mindig más fellépők jelennek meg a színpadon. Délelőtt sport- és ügyességi versenyek, délután pedig szórakoztató műsorok várták a vendégeket.
– Sokan úgy tesznek a közösségért, hogy szinte nem is tudunk róla, ráadásul elismerést sem várnak érte. A bodonhelyi asszonyoknak mindenképpen kijár a taps, hisz éjt nappallá alá téve sütöttek – fogalmazott Gyopáros Alpár. Az országgyűlési képviselő név szerint említette Kardos Zoltánt, Szabó Zoltánt és Varga Tibort, akik több évtizede munkálkodnak falujukért.
1956-ot a legtisztább forradalomnak tartják világszerte
A forradalmárok és a szabadságharcosok bátorságát, valamint a forradalmat vérbefojtó kommunista diktatúra áldozatait ünnepeljük október 23-án.
Ünnepi megemlékezés Csornán az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából
Csorna Város Önkormányzatának ünnepi megemlékezése fáklyás felvonulással vette kezdetét a városháza előtti térről.
1956-os ünnepi megemlékezés Kapuváron
A szabadság nagyon nagy dolog. Olyan, mint az egészség, akkor vesszük észre, ha már nincs. Az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseire, a szabadság és a nemzeti szuverenitás örök értékére, valamint a mártírokra emlékeztek Kapuváron, a Rábaközi Művelődési Központban.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc 69. évfordulójára emlékeztek Beleden
Tisztelet azoknak, akik 1956-ban felemelték a szavukat, és tisztelet azoknak is, akik ma is őrzik a szabadság lángját a lelkükben! Vannak napok, amelyek nem múlnak el.
A csornai Arany János EGYMI-ben rendezték meg a Magyar Diáksport Napja 2025-ös kiemelt programját
Az Aktív Iskola Program célja, hogy minél élménydúsabb legyen a mozgás a testnevelés órákon, sőt, ez még a mozgásában korlátozott tanulókra is vonatkozzon.
Új épületszárnnyal bővült az Arany János utcai óvoda Kapuváron
Közel 400 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatásban részesült Kapuvár Város Önkormányzata.