A 105 lelket számláló Potyond polgármestere huszonöt évvel ezelőtt még úgy gondolta, szimplán aláírásokból fog állni a feladatköre, de persze hamar rájött, hogy a falu irányítása mégcsak nem is nyolc, hanem huszonnégyórás készenlétet jelent.
Molnár Vilmos 1990-ben még egyéni gazdálkodó volt, és ezt megelőzően nem vett részt a községi elöljáróság munkájában.
– A lakosság kérésére nagy nehezen szántam rá magam, hogy indulok a polgármesteri székért. Az emberek tudják, hogy korán kelő vagyok, ezért megkeresnek hajnalban, késő este és hétvégén is. Arra törekszem, hogy mindenkinek segítsek.
A tanácsrendszer idejében Potyond tagtelepülésként működött, ezért a fejlesztésekre nem sok pénz jutott. Az önkormányzatok megalakulásakor a képviselő-testületnek sok-sok terve volt. A kezdetekkor közel 3,5 millió forintos költségvetéssel gazdálkodtak a képviselők. Kis lépésekben, de megkezdődött a járda- és útfelújítás, valamint a csapadékvíz-elvezető árkok kiépítése. A ’90-es években elkészült a tízmillió forintos összköltségű faluház, mely magában foglalja az orvosi rendelőt, az önkormányzati épületet és a hetven-nyolcvan személy befogadására alkalmas kultúrtermet. Az idő beigazolta, hogy jó döntést hoztak, hiszen kulturált körülmények közt tudják fogadni a betegeket és a rendezvények után érdeklődő helyieket. Megjelent a településen a vezetékes földgáz, a kábeltévé és azzal együtt az internet, melynek révén tájékozottabbak lettek az emberek. Sorra került a ravatalozó és a temető kerítésének felújítása. A régi kultúrház épületében számítógépekkel felszerelt könyvtárhelyiséget alakított ki, mellette pedig kocsma és vegyesbolt működött. A vállalkozó sajnos azóta kénytelen volt bezárni az üzletet.
– Nemzeti ünnepeinket minden évben megtartjuk, odafigyelünk az idősekre, ezért számukra is szervezünk összejövetelt. A búcsút a falunappal együtt rendezzük, ötévente pedig a Potyondról elszármazottakat is meghívjuk. Mióta az általános iskolások Farádon tanulnak, egyre többen részt vesznek a karácsonyi ünnepségen.
A faluban két civil csoport tevékenykedik: az önkéntes tűzoltók és a Potyond Jövőjéért Egyesület. A lánglovagok nemcsak a versenyeken vesznek részt, hanem a község közösségi életéből is kiveszik a részüket.
Az utóbbi időben megállt a lakosság lélekszámának fogyása, így Potyondot mostanság 105-en lakják. A fiatalok helyben tartása nem kis feladat, odacsábítása még ennél is nehezebb. A munkahelyek közelsége vonzóbbá tehetné a kis falut, de még a környező városokból is ingáznak a dolgozók.
Az ifjú házasokat 200 ezer forint letelepedési támogatással próbálják ösztönözni házvásárlásra vagy építkezésre amennyiben gyermekük születik, egyszeri 50 ezer forintra számíthatnak. Az általános iskolás korosztály 6 ezer, a középiskolák és a felsőoktatási intézmények tanulói pedig 12 ezer forint beiskolázási támogatásban részesül. Karácsony előtt további segítséget kapnak a gyermekes szülők.
Az önkormányzat tavaly megvásárolta a régi tejcsarnok épületét, ahova felújítás után tűzoltószertárat helyeznék el, vagy a település fűnyíróját és az egyéb karbantartáshoz használt eszközöket tárolnák.
Molnár Vilmos több évtizedes pályafutása során mindig számíthatott a hivatal dolgozóira és a mindenkori jegyzőre, valamint a képviselő-testületi tagokra. Az önkormányzati és mezőgazdasági utak rendben tartásában, a hóeltakarításban, de a rendezvények szponzorálásában is rendszeresen segíti az egyik helyi kft.
Általános iskolai tanárától, Patyi Miklóstól gyakran hallotta: a kis dolgoknak is lehet örülni. Középiskolai osztályfőnöke, Lacza János emberségre, az emberek szeretetére tanította Potyond polgármesterét, aki mindig szem előtt tartotta szülei intelmét: „Ha megdobnak kővel, dobj vissza kenyérrel!”, ezenkívül a legfontosabb számára az őszinteség és a segítőkészség. Családja bizony néha kárát látta az édesapa sok-sok elfoglaltságának, de felesége és lányai tudják, hogy munkája miatt kénytelen megosztani a figyelmét. Molnár Vilmos ha összegzi magában az eltelt évtizedeket, úgy érzi, nem bánta meg, mert a község fejlődése minden fáradozást megért.
Molnár Vilmos 30 éve kötelezte el magát az önkormányzatisággal
Az önkormányzatiság kezdetén olyan fejlesztések valósultak meg Potyondon, melyek nagy dolognak számítottak a kis falu életében.
A beledi Molnár István és unokáinak közös fotókiállítása
Molnár István életében meghatározó jelentőségű a fotózás, de természetesen nemcsak az élő környezet szépségének megörökítése jelenti a szoros kapcsolatot unokáival, hanem a vérségi köteléken túl a természet szeretete, a soha el nem fogyó, örök kíváncsiság és környezetünk megismerésének igénye is.
Jótékonysági családi délután Kapuváron
Vidám délutánra várták a kicsiket és a nagyokat a kapuvári várároknál: családi vetélkedők, zenés-tácos forgatag, lovas kocsikázás, bábszínház és számtalan színes program, valamint finom ételek és italok szerepeltek a jótékonysági céllal életre hívott családi napon.
Logopédia Kapuváron: nem minden kisgyermeknek természetes a hangok tiszta kiejtése
A gyermekek beszédkészségének későbbi kialakulását biológiai, genetikai, környezeti vagy egyéb fejlődési rendellenességekből fakadó problémák is okozhatják, ezért rendkívül fontos, hogy a logopédiai fejlesztés minél korábban megkezdődjön.
Összevont csoportokkal, de nyáron is működik a beledi óvoda
A 2025/2026-os nevelési év végéhez közeledve egyre különlegesebb programokon vehettek részt a beledi óvodások: gyermeknapot és családi napot szerveztek a kicsiknek és a nagyoknak.
Kéményseprő-ipari szolgáltatásokkal kapcsolatos lakossági felhívás
Az utóbbi időszakban a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatósághoz több lakossági bejelentés érkezett, miszerint magáncégek több vármegyei településen a katasztrófavédelem megbízottjainak kiadva magukat keresik fel a házakat kéményellenőrzés céljából.