– Múlt nélkül nincs jelen, s nincs jövő – mondta Szalai Zoltán, a Rábaközkutatók kilencedik találkozóján. A tájegység nagyon értékes területe az országnak, amit a legjobban azok tudnak, akik ezen a helyen töltik mindennapjaikat.
A 2011-ben alakult Rábaközi Helytörténet-kutatók Társulata kiemelt eseményként tartja számon a Rábaközkutatók Napját, mert a tagok nemcsak kitelepülnek egy-egy helységbe, hanem megismerkednek az ott fellelhető értékekkel is – nyitotta meg a programsorozatot Szalay Balázs, a társulat elnöke.
Horváth Győző néprajzkutató nagy izgalommal készült a találkozóra, hiszen az előadók most kifejezetten Farád történetével foglalkoztak, méghozzá a megszokottól eltérő módon: nem időrendben dolgozták fel az eseményeket, hanem bizonyos részek kiemelésével, különös tekintettek az e tájon született vagy innen elszármazott neves személyek és közösségek megemlítésével. A rendezvényen olyan – a helytörténet-kutatóknak is kuriózumszámba menő nevek – hangoztak el, akikről először hallhatott a nagyközönség.
A résztvevők megkoszorúzták a 85-ös főút melletti második világháborús emlékművet, és főhajtással tisztelegtek a hős katonák emléke előtt. Szalai Zoltán nagy tisztességnek nevezte, hogy a Rábaközkutatók Farádot választották következő összejövetelük megrendezésének helyszínéül. A csoport tagjai – saját anyagi eszközeiket és energiájukat nem kímélve – az itt élő vagy élt emberekről szóló elbeszéléseket kutatják fáradhatatlanul.
– Munkásságuk említésre méltó és dicséretet érdemel – fűzte hozzá Farád polgármestere. A falubeliek szíves vendéglátással fogadták a helytörténet-kutatókat, miközben boldogan meséltek saját történeteikről. A farádi elöljáró az Ismerős Arcok zenekar Nélküled című dalának legismertebb soraival zárta gondolatait: «Hogy történjen bármi, amíg élünk s meghalunk/ Mi egy vérből valók vagyunk!»
– Olyan típusú ember vagyok, aki közel engedi magához a többieket, ami egyrészt kihívás, de más részről problémát is jelenthet – mondta Henczel Szabolcs.
– Olyan típusú ember vagyok, aki közel engedi magához a többieket, ami egyrészt kihívás, de más részről problémát is jelenthet – mondta Henczel Szabolcs.
1980. szeptember 1-jén vette kezdetét a tanítás a kapuvári Széchenyiben. Az intézmény 1990-ben vette fel gróf Széchenyi István nevét és még abban az évben megtartották az első Széchenyi Kupát is.
Beled utcáit járva több épület, közterületi alkotás is magán viseli Tatai Lajos kezemunkájának nyomát.
Csorna óvodásai gördülékeny, zavartalan nyári időszakon vannak túl, mely a gyerekek életkori sajátosságaiknak, igényeinek megfelelő szabadidős programokkal telt el.
A Kapuvár Térségi Általános Iskolában 700 tanuló kezdte meg a 2025/2026-os tanévet. Idén ősszel is három első osztályt indítottak: egyet Gartán, kettőt pedig a Széchenyiben, és vidéken is szép számmal vannak elsős tanulók.