Rábatamásiba látogatott a Jászai-Király házaspár lánya

Szalay Balázs csornai helytörténésszel a rábatamásiban lévő Jászai-házban kerestük fel Király Editet. Király Iván lánya jelenleg Bécsben él. Amikor tudomást szereztünk látogatásáról, felkerestük a híres ornitológus lányát, aki családjáról és a Csornán töltött évekről beszélt.

 – Nagy szeretettel köszöntöm szűkebb hazám közönségét és mindazokat, akik ezt a felvételt látják – kezdte visszaemlékezését Király Edit. – Nagyon örülök ennek a lehetőségnek. Ez az öreg ház a nagyapámé volt, és Jászai Marinak ajándékozta. Nagyapámnak két házasságából tíz gyermeke született, ezért a tanítói lakás túl kicsinek bizonyult. Jászai Mari Rábatamásiban töltötte nyarait: tanítgatta, oktatta öccsének gyermekeit. (A lányok közül legidősebb volt édesanyám.) A színésznő  szerette a falut, az embereket. A községháza termeiben szavalt, hogy minél több kultúrát adjon át a vi-dékieknek. Én sajnos nem ismerhettem az 1926-ban elhunyt színésznőt, Árpád bátyám viszont volt olyan szerencsés, hogy találkozott vele.
 Király Edit először szüleiről mesélt: Jászai Gizella 1922-ben kötött házasságot Király Iván tanárral. A házaspár először Pápán telepedett le, majd miután a férj állást kapott a csornai polgári iskolában, 1925-ben a Rábaközbe költöztek. Riportalanyunk már Csornán született. Édesanyja, Jászai Gizella nevéhez csornai tartózkodása idején számtalan jótétemény kapcsolódott. Ő vezette a napközi otthont, továbbá a nőegylet elnöke lett. Tanítói végzettsége volt, de csak akkor kezdett tanítani, amikor Király Iván szovjet hadifogságba került. A csornai vöröskereszt elnöknőjeként a vasútállo-máson várta a frontról hazatérő katonákat. Király Edit jól emlékszik arra a találkozóra, amikor édesanyja 1944-ben a fiatal özvegy, Horthy Istvánnét fogadta egy leány levente ünnepségen. Még most is látja maga előtt az a ruhát, amelyet magára öltött, mert a fiatal lány csornai népviseletben lépett a vendég elé.
Király Ivánnak nem sok ideje maradt családjára, mert hétvégenként a Hanyban barangolt és megfigyeléseit a madártani központba küldte. A nemzetközi hírű ornitológus a sérült madarakat meggyógyította. A preparált  szárnyasok közül csak egy maradt meg: a békászó sast a csornai muzeális intézményben lehet megtekinteni. A kutató a madártojásokat vegyszerrel tartósította, de a fészekalja is bekerült a gyűjteménybe, így ezek megtöltöttek egy egész szekrényt. A Vörös Hadsereg bevonulásakor a gyűjtemény sajnos megsemmisült, de a tudós újra kezdte a munkát. Utóbbi a Nemzeti Múzeum madártani osztályára került. Király Iván a tanítás mellett szívesen foglalkozott hadtörténettel is. Az első világháborús frontélményeiről naplót vezetett. Megírta a csornai csata történetét is.
Király Edit a négy elemit és a polgárit az apácák egyházi iskolájában végezte, és 14 éves koráig élt Csornán. Ezután csak a nyarakat töltötte itthon. Király Iván néha elvitte őket a Hanyba, de leggyakrabban a madárvártát (mostani nevén Esterházy Madárvárta) tekintették meg. Csornán a Kossuth Lajos utcában laktak. Az ornitológus lánya még ma is fel tudja idézni az egykori ismerősök nevét, akikkel sokat teniszezett és kerékpározott. Ezenkívül megemlítette a premontreieket, akikhez  szoros kapcsolat fűzte a Király családot.
Király Edit gyermekkorában nem szen-vedett hiányt semmiben; talán édesapját szerette volna gyakrabban a közelében tudni. Televíziónknak örömmel beszélt az elmúlt időkről, csak azt sajnálja, hogy régi barátai, ismerősei közül kevesen élnek.