Az utasok azt kapták az erdélyi kirándulástól, amit vártak: gyönyörű természeti környezetet, történelmi emlékhelyeket, felejthetetlen élményeket. Harasztkeréken a helyiek a szívüket-lelküket kitették azért, hogy a magyarországi vendégek jól érezzék magukat.
Az önkormányzat idén nyáron erdélyi buszos utat hirdetett a beledieknek, akik éltek is a lehetőséggel. A jelentkezések sorrendjében töltötték fel a még szabad helyeket, de rövid idő alatt megtelt a jármű. Akkora volt az érdeklődés, hogy a két év múlva tervezett útra is lefoglalták a busz felét, ezért a polgármester bejelentette: Nem lehet ennyit várni, jövőre ismét elindítanak egy önköltséges különjáratot Erdélybe.
Az idei négy éjszakát magában foglaló ötnapos útról Major Jenő beszélt. A polgármester elmondta, hogy minden jelentősebb építészeti és természeti látványosságot megtekintettek, és olyan helyekre is igyekeztek eljutni, ahova az átlag utazók nem, vagy csak ritkán térnek be. Különleges helyzetük korábbi látogatásaikkal magyarázható: erdélyi ismerőseiknek köszönhető, hogy az utazási irodák megszokott kínálatában nem szereplő, különleges helyszíneket is meglátogatták. Beled polgármesterének újszerű élményt jelentett Nagyenyed, ahol korábban még nem járt. Szállás keresés kapcsán ismerték meg az ottani református lelkészt, aki felejthetetlen történelemórát tartott a vendégeknek. A közelmúlt eseményeiről Harasztkeréken az erdélyi testvértelepülés lakói meséltek a beledieknek.
Buti Klára első alkalommal járt Erdélyben, melynek történelmi múltját korábbról ismerte, az utazásra pedig ismerősei elbeszélései alapján szánta rá magát. Elsőként a tordai sóbányát említette, de nagyon tetszett neki a Szent Mihály-templom, Déva vára, valamint a Gyilkos tavi csónakázás.
Hajtó Mihályné és férje nagy várakozással indultak az erdélyi útra, hiszen ismerőseik és rokonaik közül sokan megfordultak az országban. Első éjjel Nagyenyeden szálltak meg, ahol szűkös körülmények közt hajtották nyugovóra fejüket, de minden kellemetlenséget kárpótolt a másnap délelőtti idegenvezetés. A többi napon kulturált hotelben pihentek meg, ahol a reggelit és a vacsorát is elfogyasztották. A Segesváron tett kirándulás szintén mély nyomot hagyott a beledi házaspárban.
Varga Lajosné férjével régóta tervezte az erdélyi utazást. Az elbeszélések alapján leginkább Nagyenyedre voltak kíváncsiak. Különleges hatással volt rájuk az elárasztott Bözödújfalu romos épületei.
Mátis Andrea barátnőjével vágott neki az útnak, mellyel egykori vágya vált valóra. A leginkább a Kárpátok és a Békás-szoros természeti környezete ragadta meg. Mivel nagyon szeret túrázni, lenyűgözte az erdős, hegyes vidék.
Az utazásról mesélő belediek megjegyez-ték: az erdélyiek nyugodtabbak és sokkal segítőkészebbek nálunk, inkább jellemző rájuk az emberbaráti cselekedet.
A fiatalok hite is hozzájárult papi hivatásának megerősítéséhez és tovább építkezett belőle.
Képzeljük el, hogy hivatalos ügyeinket bárhol, bármikor intézhetjük – legyen az egy kávézó terasza, egy vidéki vonatút, vagy akár az otthoni kanapénk.
November végén kigyúlt az első adventi gyertya fénye Kapuváron a Fő téren, ahol több százan ünnepeltek karácsonyi hangulatban.
A fiatalok hite is hozzájárult papi hivatásának megerősítéséhez és tovább építkezett belőle.
A Nemzeti Együttműködési Alap civil önszerveződések működését, illetve a civil szervezetek szakmai tevékenységét segítő pályázatairól tartottak tájékoztatót a Csornai Premontrei Apátság dísztermében.
A Kapuvár Térségi Általános Iskola 1/c osztályába járó gyerekek nagy érdeklődéssel várták az iskolát.