Rekultiváció Csornán és Farádon

A nagytérségi hulladékgazdálkodási társulás fejlesztési projektje nagy előnyt jelent Csorna városának – nyilatkozta Berzlánovichné Nagy Eszter. A beruházási és városüzemeltetési osztály vezetője hangsúlyozta, hogy az újraművelés két helyszínt érint: a gyöngyösmajori szeméttelepet és az Őrangyal temető melletti részt. Utóbbi ráadásul közel van a lakóépületekhez, de a rekultivációt követően jobban hasznosítható, szebb környezet jöhet létre. Csorna a társulás tagjaként 171 millió forint támogatást kap a KHEOP-pályázat révén. Azon túl, hogy csúnya látványt nyújt a hulladékhalom, a talajvizet is jelentősen megterheli.
A gyöngyösmajori telep újraművelésének látványos része idén befejeződik, de a tényleges kivitelezés 2012. március végéig tart. – Jelentős mennyiségű, 40 - 50 ezer köbméter hulladékot kell áthalmoznunk, hogy a megtervezett depónia formát ki tudjuk itt alakítani – mondta Czeglédi Andor, a Közgép Zrt. szakembere. A kitermelt anyag helyben marad, méghozzá tájba illeszkedő, felszín feletti dombbá képezve, a munkaterületet pedig egyedi szigetelőréteggel látják el. A metán és az egyéb gázok elvezetésére ugyancsak speciális szellőzőutakat építenek. A csornai Őrangyal temetőnél az ún. felszámolásos technológiát alkalmazzák a szakemberek, hasonlóan a Farádon alkalmazott megoldáshoz. Mivel itt is jelentős mennyiségű szemetet kell megmozgatni,  az októberben kezdődő rekultivációval jövő tavasszal végeznek.
Óriási szerencsének nevezte Szalai Zoltán, hogy Farád is részese lehet annak az október végéig tartó rekultivációs programnak, amely egyetlen fillért sem igényel az önkormányzattól, és több tíz éve fennálló problémára nyújt megnyugtató megoldást. A polgármestertől megtudtuk, hogy szabadidő parkot terveznek a közel 4,5 hektáros, evangélikus temető mögötti illegális szemétlerakó helyére. A régen agyagbányászatra használt mélyedést idővel birtokba vette a természet, és bizonyos szakaszokon spontán alakult ki a vizes élőhely, ahol megtelepedett a függőcinege, a nádi rigó, a kecskebéka, a barna és a zöld varangy, valamint egyes siklófajták. – Figyelemmel kísérték a szakemberek a terület gondozását, és arra a megállapodásra jutottunk, hogy a rekultiváció után ezt a darabot visszakapja a természet. Több mint száz méter hosszú és huszon egynéhány méter széles szakaszon tüntetik el a szemetet és a törmeléket a megfelelő mélységig, a keleti részen lévő telkeket pedig szeretnék értékesíteni.

A Farádon zajló, ún.helyben rekultivációról Czeglédi Andor, a Közgép Zrt. építésvezetője tájékoztatta televíziónkat. A kb. hatezer köbméternyi kitermelt hulladékot olyan speciális gépen rostálják át, amely képes külön választani a szennyező anyagokat. A cég szakemberei utóbbit szigetelt, biztonságos helyszínre szállítják el. A fennmaradó biohulladékot és földet szigorú vizsgálatnak vetik alá, s mikor az már határérték alatti eredményt produkál, visszaforgatják a gödörbe. A korszerű hulladékkezelő központokat építő cég ígérete szerint az érintett részen nem marad vissza szennyezőanyag. A tájseb eltüntetésére a terepet külső helyről nyert, gazdag humusszal kezelik, majd következhet a füvesítési és fásítási akció. Ezek után a területileg illetékes állomáson évente fogják vizsgálni a  talajvizet.