Aktuális televízió, újság, rádió és internetes hirdetési ajánlatunk Megnézem
Hallgasd a Rábaköz Rádiót online a weboldalunkon!
Hirdetés

Samu János a tizedik alkalommal megrendezett díszmadár kiállításról beszélt

De hogyan került kapcsolatba a sok időt és tetemes költséget igénylő szenvedéllyel Samu János csornai díszmadár- tenyésztő? A kiállítás főszervezője gyermekkorában kezdett el foglalkozni a galambokkal. Eleinte kacagó gerléket tartott a ház körül, de amikor szert tett első hullámos papagájára, elvarázsolta őt az egzotikus madarak tarka világa. Nősülése után Barbacson folytatta hobbiját, ahol fácánokkal és dísztyúkokkal egészítette ki a madárseregletet. Időközben felépült saját csornai házában sem hagyott fel a tevékenységgel és beszerezte első nagypapagáját. A ‘90-es évek végétől már nem szólóban, hanem azonos érdeklődésű barátaival járta a kiállításokat, 2001-ben pedig megalapították a díszmadártenyésztők csornai egyesületét.
Ami nálunk egzotikus és különleges madárnak számít, az Ausztráliában és Indiában a mi verebeinkhez hasonló közönséges tollas - mesélte Samu János, majd megmutatta a zöld alapszínű rozella hímtől és a rubin nősténytől származó,  idén kelt fiókákat. Saját szaporulatát egyedi jelzéssel ellátott gyűrűvel azonosítja, ami a minőségi tenyésztést is garantálja. A madarak élénk szárnycsapkodással jelezték az idegen érkezését, majd megszokva kameránkat, visszanyerték eredeti nyugalmukat. A hároméves Kis Sándor-papagáj otthonában láthatóan jól megfér a más típusú tojóval, s szintén velük “lakik”tavaly kelt leánya is. A párok általában évente egyszer költenek, de néha előfordul a két fészekalj is, melyben kilenc fióka cseperedett fel. A 15 cm hosszú kis-, közepes és a 60 cm-t is elérő nagypapagáj számtalan faj méret szerinti összefoglaló neve. A legapróbbak a törpe, a hullámos és a nimfa, a valamivel testesebbek a rozella, valamint a király papagáj. Az ara, az amazon és a kakadu már az előbbieknél is jóval nagyobbra nőnek. Elkerülhetetlen kérdés: valóban meg lehet tanítani beszélni a cserfes csőrösöket? Samu János leszögezte, hogy jó hangutánzó képességekkel rendelkeznek a Nagy Sándor, az amazon és a kakadufélék. Nem csoda, hogy a csornai tenyésztő egyelőre kihagyta a kézzel nevelést, hiszen a fiókákat gyakrabban kell etetni, mint a csecsemőt.  A frissen kikelt példányok kétóránként kívánják a fecskendőből adagolt lágyeleséget, amit később kanálból is elfogadnak, és idővel át lehet váltani a száraz magvakra, zöldségekre, gyümölcsökre. A kézhez szoktatott egyedek szinte olyannyira családcentrikussá válnak, mint a kisgyermekek - folytatódott az elbeszélés. Ezek után a madár nem a saját fajához, hanem inkább az emberhez ragaszkodik, és ha valami oknál fogva elmarad a megszokott napi foglalkozás, az állat rövid időn belül depresszióssá válik. A tollasok jó kondíciójának megőrzéséhez kerülni kell a túletetést, a víz hőmérsékletére nem kényesek, de az itatót naponta át kell mosni. A betegséget kivédeni mindig nem lehet, de a jobban ellenálló madarak ivóvizébe vitamint is adagolnak.
Samu János a hobbi iránt érdeklődőknek a klasszikus sémát ajánlja, vagyis lentről kell elindulni. Nem célszerű több százezer forintos arapapagájjal kezdeni, inkább az olcsóbb és kevésbé igényes fajtákat javasolja a kezdőknek. További tanácsként elmondta, hogy minél nagyobb a madár élettere, az annál jobban érzi magát.
Beküldés dátuma: 2010. 09. 01.

Kapcsolódó hírek

További hírek

Hirdetés