Sikeres vállalkozó és aktív közéleti ember

Tősgyökeres beledi beszélgetőpartnerünk a három esztendeig tartó répcelaki kitérőtől  eltekintve élete java részét falujában, majd a városban töltötte; valamint leszámítva azt a néhány évet, amikor iskolai tanulmányai miatt élt más településen. Major Jenő a soproni Széchenyi István Gimnázium matematika tagozatán érettségizett, majd a budapesti Műszaki Egyetem Közlekedésmérnöki Karán szerzett diplomát. Az ösztöndíjasként végző fiatalember önálló életét a répcelaki szénsavtermelő vállalatnál kezdte meg, ahol szolgálati lakást kapott. Már a katonaságnál érezte, hogy nagy változás előtt áll a társadalmi és gazdasági berendezkedés hazánkban, ami mindig is élénken foglalkoztatta az interjúalanyt. Alkalmazotti státuszát megszüntetve magánvállalkozásba kezdett: ismerőseivel kibérelték a helyi benzinkutat az akkori Áfor-tól. Az 1993-ban alapított, alkatrész forgalmazásra szakosodott üzlete ma is működik, és a két év múlva létrehozott fuvarozó magáncége szintén eredményes. A nemzetközi szállításban érdekelt vállalkozás ügyvezetője a sofőrködésen kívül az összes szervezési, jogi és munkaügyi feladatot ellátja kolléganőjével.
A ‘90-es évek táján a liberálisokhoz kötődő Major Jenő aktívan nem vett részt a párt munkájában, ezért kívülállóként kapcsolódott be a közéleti tevékenységbe. Mint mondta, a társadalmi folyamatok miatti érzékenysége vezette el odáig, hogy belecsöppent a politikába. Úgy gondolta, hogy minden embernek azonos eséllyel kell indulnia az általa választott pályán, legyen az politikai, gazdasági, vagy bármi egyéb. Szívügyét mindvégig szem előtt tartva próbálta a maximumot nyújtani a képviselő-testületben - mesélte Major Jenő. Ahogy egyre inkább beleásta magát a munkába, ezenkívül saját vállalkozásából merített ismereteit is alapul véve azt tapasztalta, hogy a köz pénze nem a leghatékonyabban kerül felhasználásra. Azt a fajta felelősségteljes hozzáállást, ami természetes volt számára saját cégénél, megpróbálta elültetni az önkormányzati munkában. Lassan megszokta, hogy a rendelkezésre álló forrás mindig kevesebb, mint a településen felmerülő igény, ezért még inkább odafigyelt a mérleg kiadási oldalára.
A képviselő úgy érzi, hogy változott  a településre vonatkozóan a helyiek gondolkodása az utóbbi években, mert jobban magukénak érzik a lakóhelyüket, ami a szűkös anyagiak miatt apró fejlesztésekben, a környezet szépítésében nyilvánult meg. A várossá nyilvánítás jelentőségét elsősorban Beled kistérségi szervezőerejében látja, ami szerinte még tovább fokozódik. Jó példa erre a több pályázatot benyújtott általános iskola, ahova a környékről is járnak gyerekek. Az épület külső felújításához szükséges  önrészt már félretették, csak a megfelelő alkalomra várnak. Major Jenő az idei esztendőben nem számít látványos javulásra az önkormányzat helyzetét illetően, hiszen a növekvő feladatok és működési kiadások mellett fokozatosan csökken az állami támogatás. A szigorú, fegyelmezett pénzpolitikával  gazdálkodó Belednek második éve nincs hitele, a tervezett kölcsönfelvételt pedig csak fejlesztésekre veszik igénybe. A képviselő 2011-ben több százmillió forint pályázati pénzre számít, amit a kastélyra, annak környezetére és az iskolára költene, hogy Beled ne csak  szellemiekben hanem külsőségében is megfeleljen városi rangjának, és valóban elinduljon a mérhető gyarapodás.