Dr. Gelencsér Gyula fél évszázada gyógyítja a csornai betegeket. Gyakorlati tanítómesterének dr. Bartos Gábort tekinti, de emberséget tanult valamennyi elődjétől. Az elesettek körülményeinek javítása, a segítségadás munkája mellett folyamatosan jelen volt életében.
Gelencsér Gyula háziorvos 1966 szilveszterén került Csornára. A doktor tavaly ősszel vehette át Pécsett aranydiplomáját.
A csornai családorvos egy Somogy megyei kisközségben látta meg a napvilágot, Csurgón érettségizett, majd a Pécsi Orvostudományi Egyetemen szerezte meg diplomáját. Szülei akkor már Budapesten éltek, és a frissen végzett orvost az egyetemről a Rábaközbe küldték. Kapuváron dolgozott három hónapig dr. Joob főorvos mellett, majd a körzetek átszervezése után Csornára került. Dr. Gelencsér Gyula a nyugállományba vonuló dr. Bartos Gábort váltotta 1969-ben. Ellátta a község egy részét, de akkoriban Barbacs és Maglóca is ehhez a gondozási területhez tartozott, így az orvos sokszor motorral és kerékpárral jutott el a páciensekhez, ráadásul két éven keresztül a mostani négy helyett csak két körzeti orvos dolgozott. Csorna várossá avatása után kezdtek el dolgozni a gyermekorvosok, a ’70-es évek végén pedig bevezették az ügyeleti rendszert. Az állandó készenlét valamennyire megviselte a doktorokat, de a fiatalok jobban bírták a megnövekedett terhelést.
Óriási különbség van az akkori és a mai viszonyok között. Azóta rengeteget fejlődött a közlekedés és a betegellátás.
– Az eredményeket a gyógyító munkában lehet lemérni. Mindig igyekeztem megfelelni az adott kor szakmai színvonalának, ezért sok továbbképzésen vettem részt. Abban az időben még nem volt lehetőség a szakvizsgára, de amikor elérhetővé vált, 1976-ban az elsők közt szereztem meg általános orvostanból, 2002-ben pedig üzemorvostanból – mondta a gyógyító, akinek mindig fontos volt a csapatmunka.
Dr. Gelencsér Gyulát szívvel-lélekkel végzett gyógyító tevékenysége mellett mindig „megtalálta” a közösség, a betegek, az idősek érdekében végzett tevékenység.
Ötvenöt éven át a Magyar Vöröskereszt területi munkájából is kivette a részét, országos vezetőségi tagként nyolc éven át Budapestre járt a megbeszélésekre. Hosszú időn keresztül dolgozott a mai katasztrófavédelem elődének számító polgári védelemnél, ahol szakszolgálati vezetőként segítette a csapat munkáját. Több éven keresztül vezette a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat helyi egyesületének egészségügyi szakosztályát, továbbá energiáját nem kímélve meghatározó szerepet vállalt a városi egészségpolitika kidolgozásában.
1975-ben komoly harcot vívott a kórház körzeti orvosi rendelőjének kialakításáért, az akkori idősek napközi otthonának létrehozásáért. A rendszerváltás után a városi tisztifőorvosi tisztséget is betöltötte másfél évig.
A családtagok gyakran találkoznak egymással. Dr. Gelencsér Gyula életét mindig meghatározta az összetartás, a család és a szeretet.
Dr. Gelencsér Gyula munkáját nagyban támogatta a családja. Matematika-fizika szakos felesége jó pedagógiai érzékkel koordinálta az otthoni feladatokat, nagy részt vállalva a gyermeknevelésből. Kezdetben az orvosi készenlétet vállaló férj mellett még a betegellátással összefüggő diszpécseri teendőkkel is foglalkozott. A házaspár két gyermeket nevelt fel: lányuk Sopronban gyermekgyógyász főorvos, neonatológus, diabetológus, fiúk viszont más vizekre evezett, mert vezető beosztásban dolgozik az egyik debreceni kaszinóban.
Dr. Gelencsér Gyula és felesége mindennapjait három lány és egy fiú unoka aranyozza be. Az orvos ötven éve tartó gyógyító tevékenységének megítélését az utókorra bízza, de ha köszönetet érdemel az elmúlt évtizedekért, véleménye szerint legalább akkora elismerés jár a mellette kitartóan tevékenykedő feleségének, valamint jelenlegi és egykori munkatársainak. A háziorvost munkájáért több országos, megyei és városi kitüntetéssel ismerték el.
– 35 évig élveztem a betegek bizalmát és igyekeztem a munkámat a legjobb tudásom és becsületem szerint elvégezni – fogalmazott dr.
A fiatalabb nemzedékek feladata, hogy az időseknek olyan életkörülményeket biztosítsanak, melyek lehetővé teszik számukra az öregkorhoz méltó derűs életet, és nem csupán az idősek napján, hanem az év minden napján, mert megérdemlik azt a törődést, ami jár nekik.
Eőry Jenő szerint a sportolóknak tudomásul kell venniük, hogy az emberi szervezet olyan, mint egy precízen felépített szerkezet, amit nem lehet átverni.
Fennállásának 65. évfordulója alkalmából idén nyáron jubileumi kórustalálkozót szervezett a Csornai Bárdos Kórus.
Kapuvár nagy napjának nevezte a korabeli országos sajtó az 1924. augusztus 15-én felavatott világháborús emlékmű leleplezését.
Pappné Kovács Piroska negyven évvel ezelőtt megszeppent gyerekekkel találkozott minden év szeptemberében, és ehhez képest ma sokkal öntudatosabb, bátrabbak és nyitottabbak a nebulók.