A ménfőcsanaki származású Szabó Ferenc egyszerű módon került Tétre: a neje akkoriban „ide hozta” férjnek. Minden jel arra vall, hogy a feleség és a település is jól járt vele, hiszen Tét egykori polgármestere lassan negyven esztendeje él a nevezett helyen. Olyannyira berendezkedett, hogy három cikluson át irányította a város közéletét. A kereskedelmi főiskolát végzett, majd szakközgazdász diplomát szerzett egykori városvezetőnek volt alkalma megszerezni az elöljárósághoz szükséges ismereteket, hiszen szinte harmincöt éves korától kisebb vezető beosztásokban dolgozott. Az Áfészt és a megyei tanácsot megjárt szakember a Zöldértnél marketing területen is kipróbálta magát. A három megyét lefedő, 1200 személyt foglalkoztató Nyugatmagyarországi Kereskedelmi Vendéglátó és Szolgáltató Zrt. kereskedelmi igazgatói pozícióját pályázat útján nyerte el.
Szabó Ferenc a rendszerváltás utáni első választási ciklusban a pénzügyi bizottságot vezette, 1994-ben tatabányai munkahelye miatt hagyott fel a közéleti szerepléssel. A reggel hattól este hatig távol lévő téti lakos nem tartotta volna etikusnak, hogy képviselő-testületi tagként részt vegyen települése döntéshozatali folyamataiban, miközben alig tartózkodott otthon. Szabó Ferencet már 1996 és 1997-ben is többen megkeresték, hogy vállalja el a polgármester jelöltséget. Nem annyira a szervezetek, hanem bizonyos emberek, általa tisztelt személyek unszolására mérette meg magát a választásokon.
Az üzleti világban is edződött volt városvezető hozzászokott a versenytársak jelenlétéhez, ezért úgy gondolja, hogy a települések csak akkor képesek megőrizni erejüket, ha folyamatosan keresik a lehetőségeket. Ha egyszer leáll a rendszer, sokkal nehezebb újraindítani a gépezetet, ezért fontosabb a szinten tartás – fogalmazott a riportalany. A városi rang a fejlődés irányát is meghatározza, és ennek hiányában a járási székhelynek kijáró előnyök is elmaradtak volna – fejtette ki véleményét a riportalany.
Mi hozta meg benne a végső elhatározást? A Téten töltött évek, plusz az, hogy ismeri a helyieket. Mindezek kiegészítve évtizedes kapcsolataival, úgy gondolta, talán ütőképes testületet élére tud állni. 1998-ban egyértelműen az ő javára billent a mérleg nyelve: egyedül szerzett annyi mandátumot, mint a vele együtt indult másik három jelölt – emlékezett a kezdetekre Szabó Ferenc. Mikor elfoglalta a polgármesteri széket, elődei ráhagyták a kész gáz és szennyvíz rendszert. Az igazán nagy problémát az utak állapota jelentette, ezért feladat is akadt bőven: szinte nem volt olyan utca, amelyhez ne kellett volna hozzányúlni. Pályázati pénzt csak korszerűsítésre kaptak, ezért új útalapot vagy szélesebb utakat nem tudtak építeni.
Szabó Ferenc regnálásának ideje alatt készült el a téti múzeum, hiszen Kisfaludy Károly örökségét gondozni kell. További vívmány, hogy a volt édász ház helyére költözött a földhivatal. Az elején tíz önkormányzat csatlakozott a közös érdekképviselet miatt létrehozott egyszerű téti kistérségi szerveződéshez, mely manapság Sokoróaljai Önkormányzatok Többcélú Társulása néven, közel húsz település részvételével folytatja tevékenységét az egykori téesz iroda helyén.
Tét volt polgármestere úgy véli, hogy a kudarc érzése „benne van a pakliban”, hisz az önkormányzatok nehezen teremtik meg a befektetőknek is vonzó feltételrendszert. A helyhatóság erejétől függően mindig támogatta a Sokoró Ipari és Kereskedelmi Kft.-t elképzelései megvalósításában. Nem annyira anyagilag, inkább a partneri együttműködés terén – tette hozzá a volt városvezető, aki szerint a nagy szélerőmű parkok létesítése sem önkormányzati feladat, hiszen több száz millió forint csak a kerék beszerzése, nem beszélve a beruházás befejezéséről, és a menet közben „talált” ellenlábasok leszereléséről. A tétiek ellenkezése miatt a nagyigmándiak örülnek ma az alternatív energiának. Az elszalasztott lehetőségek közé lehet sorolni az egyik olasz beruházó meghiúsult könnyűipari üzemét, mely a megfelelő önkormányzati terület miatt dőlt dugába. A biogázerőműre szintén kész tervekkel rendelkeztek, személyi problémák miatt a szándék mégsem valósult meg. Önkormányzati ciklusonként tolódik az ’50-es évek elején épült, szégyenteljes állapotban lévő kultúrház felújítása, pedig a város gazdag kulturális élete tartalommal töltené meg.
A 2010-ben nyugdíjba vonult Szabó Ferenc végkövetkeztetésként elmondta: a település sosem befejezett, mert mindig jönnek az újabb feladatok, amelyekre Tét esetében számtalan példát tudna még mondani. Jó maga belefáradt a tizenkét éven át tartó városvezetői teendőkbe, de szerinte nem kellene limitálni a polgármesteri időszakot, hiszen a fiatal, ambiciózus vezető hosszabb ideig is képes tenni a helyiekért. A település első embere – ha jól dolgozik – állandó készenlétben van, és ha kell, a konfrontációt is vállalja céljai érdekében, ami miatt előfordul, hogy egy-egy pozitív döntését csak utólag ismerik el.
Beküldés dátuma: 2013. 09. 27.
-
A bátor nőkre és férfiakra, a márciusi ifjakra emlékeztek Csornán
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján városi megemlékezést tartottak Csornán, a Petőfi-szobornál.
-
Az 1848/49-es forradalom és szabadságharcra emlékeztek Beleden
A szabadság, az összetartozás és a hazaszeretet olyan értékek, amelyek nélkül egy nemzet sem lehet igazán erős – hangsúlyozta Csóka Gergely a beledi tornacsarnokban rendezett városi ünnepségen.
-
Ünnepi megemlékezés Kapuváron
A történelem számtalanszor igazolja a mondást, miszerint minden sikeres férfi mögött ott áll egy erős nő – fogalmazott Gyopáros Alpár az 1848/49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére rendezett városi ünnepségen.
-
Dr. Ruzsicska Tibor 65 éve a gyógyítás szolgálatában
Dr. Ruzsicska Tibor pályafutásának kezdete óta rengeteget változtak a szakmai körülmények, és alakult az emberek életfelfogása, de a főorvos 65 évvel ezelőtti diplomaosztója óta valami mégis állandó: úgy érzi, tevékeny, alkotó emberként élete végéig képeznie kell magát.
-
Zökkenőmentes tanévkezdés, magabiztos folytatás a kapuvári 1/b-ben
Vargáné Bakó Bernadett nagyon örült annak, hogy a mostani elsősök úgy érkeztek az iskolába, hogy egyikük se tudott írni és olvasni, így egyenlő esélyekkel kezdték meg tanulmányaikat az általános iskolában.