Több életszínvonal-javító intézkedés várható a 2017-es évtől

Döntés született a minimálbér jövő évi, illetve azt követő emeléséről, ami háromoldalú – kormányzati, munkaadói és munkavállalói – megállapodás eredménye. Gyopáros Alpár beszélt az ezzel összefüggésben lévő társasági adó csökkentéséről is. A nyugdíjak inflációt meghaladó mértékben nőnek a következő esztendőben. Az országos témák mellett a környező útfejlesztésekről tájékoztatott az országgyűlési képviselő.

– A tapasztalatok azt mutatják, hogy a minimálbér emelés mindig teljes reálbér emelést jelent a magasabb szintű bérkategóriákban is. Amióta a Fidesz kormányon van, mindig a minimálbér emelés pártján álltunk, hiszen 1998 és 2002 között volt egy drasztikus, 2,5-szeres emelés, és a 2010 óta tartó kormányzati időszakban is folytatódik. 2010 és 2016 között 73.500 Ft-ról a jelenlegi 111.000 Ft-ra emelkedett a minimálbér. Ez több mint 50 %-os emelkedést jelent – fogalmazott Gyopáros Alpár. – Most pedig a rendszerváltás óta soha nem látott béremelési programról egyezett meg a kormányzat a munkaadói és munkavállalói oldallal, ami azt jelenti, hogy 2018-ra a jelenlegihez képest 138.000 Ft-ra emelkedik, a garantált bérminimum pedig a jelenlegi 129.000 Ft-ról 180.500 Ft-ra nő – tette hozzá.
Köztudott, hogy a munkavállalói oldal üdvözölte ezt a döntést. A munkaadói oldal szerint is rendben van a minimálbér emelés, azonban nem biztos, hogy minden vállalkozás ki tudja gazdálkodni.
Az országgyűlési képviselő véleménye szerint az utóbbi időszak gazdasági fejlődése, a cégek prosperitása, az export drasztikus emelkedése mind azt mutatja, hogy a hazai vállalkozások – beleérte a kis és közepes vállalkozások többségét - zöme ki tudja gazdálkodni ezt az emelést, de eddig nem volt jogszabályi kötelezettségük. Van egy kisebb vállalkozói oldal, amely nem tenné meg ezt magától, ezért döntött úgy a kormány, hogy folytatja azt az adócsökkentési politikát, amely a gazdasági társaságokat érinti.

Ennek értelmében újabb jelentős társasági adó csökkentés következik, hiszen egységes 9 % lesz a mértéke.
– Ezt az adócsökkentést olyan kritika érte, mely szerint nem kedvez a kis és közepes vállalkozásoknak, pedig az eddigi folyamatok (korábbi kis adók eltörlése, járulékcsökkentések, duplájára emelkedő adókedvezmények) mind azt mutatják, hogy elsősorban ők voltak nyertesei az adócsökkentéseknek. 1990 óta azért érte meg a külföldi befektetőknek a magyarországi letelepedés, mert alacsony volt a bérszínvonal. Magyarországnak ez jelentős előnyt biztosított az európai piacon, azonban mára elodázhatatlanná váltak a komolyabb béremelések a piaci szférában is. Ezzel viszont Magyarország elveszíti az olcsó munkaerő biztosította versenyképességét, ezért a magyar kormány úgy döntött, hogy a költségvetés terhére lemond a társasági adó jelentős részéről – hangsúlyozta a riportalany, aki szerint a kompenzációval nemcsak megtartjuk a versenyelőnyünket, hanem újabbat is szerzünk, hiszen számtalan olyan vállalkozást csábíthatunk Magyarországra, amelyek ma még azokban az országokban működnek, ahol lényegesen magasabb a társasági adó szintje.

– 2010 és 2011 óta egyébként is folyamatosan csökkentettük az adóterheket, például bevezettük az évről évre bővülő családi adókedvezmény rendszerét. Ennek köszönhetően egyre jobban alakul a hazai születésszám, amihez nyilván hozzájárult a családi otthonteremtési kedvezmények körének bővítése is. De ha már itt tartunk, megemlíthetjük az ÁFA csökkentést az új lakások építése esetén és jövő évben újabb áfa csökkentések várhatók a tejre, tojásra és a baromfitermékekre. Mindezek az alapvető élelmiszerekhez tartoznak, ami főleg a kiskeresetűek és nyugdíjasok számára jó hír. Magyarország digitális versenyképességének javítása érdekében komoly előnyt fog jelenteni, hogy az internet áfája 27-ről 18%-ra csökken – mondta Gyopáros Alpár.

A nyugdíjak emelésének mértéke – ugyanúgy, mint más költségvetési kiadás – szoros összefüggésben van a gazdaság teljesítésével, ezért arra lehet számítani, hogy a minimálbér emelkedésének köszönhetően tovább fog bővülni a háztartások fogyasztása a jövő évben. Az ebből származó bevételekből a kormány megengedheti magának, hogy bőven az infláció felett emelje a jövő évi nyugdíjakat is. Ez a miniszterelnöki ígéret szerint 1,6 % körül fog megvalósulni.

Néhány éven belül gyorsforgalmi úton autózhatunk Győrtől–Szombathelyi, valamint Csornán át Sopronig.
Az előre tervezett ütem szerint zajlik környékünkön az útépítés. 2017 év végén, 2018 elején átadják a csornai elkerülő második szakaszát. Két komolyabb feladat áll még a kormány előtt: A 83-as főút, mellyel kapcsolatban hamarosan egyeztetés lesz az érintett települések polgármestereinek. 2017 első félévében meg lesz az építési engedély az M85-ös gyorsforgalmi út csornai elkerülő – második ütemétől – Sopronig tartó szakaszára. Mindez azt jelenti, hogy jövőre elindulhatnak a kisajátítások.