Több feladata lesz az országgyűlési képviselőknek

Az 1989-ben elfogadott törvényt csupán egyszer, 1994-ben módosították, azóta nem nyúlt hozzá senki. Gyopáros Alpár megjegyezte: az élet nem állt meg ez alatt a tizenhét év alatt, ezért indokolt az új jogszabály megalkotása. Érvek és ellenérvek egyaránt elhangoztak az országló honatyák jelenlegi, 386 fős keretére vonatkozóan, de az állampolgárok régi kívánalma, hogy csökkenjen a képviselők száma. Sokan a költséghatékonysággal indokolták a változás minél előbbre hozását, mert túl sokba kerül az országnak a parlamenti székekben ülők javadalmazása. A csornai választókörzet képviselője arra emlékeztetett, hogy 1994 és 1998 között a szocialistáknak és szabaddemokratáknak közösen meg volt a többsége a törvény módosításához, mégsem éltek a kétharmados lehetőségükkel. A Fidesz-KDNP pártszövetség viszont felvállalta, és a törvénytervezetre olyan képviselők fogják adni a voksukat, akik emiatt nem lehetnek újból tagjai az országgyűlésnek.
Az egy híján kétszáz fős törvényhozó testület tervezete kompromisszumos megoldásként született meg, vagyis marad az eddig ismert vegyes választási rendszer azzal a változással, hogy a listás mandátum csak országos szinten érvényesíthető. A számok nyelvére lefordítva: 106-an egyéniben, és legfeljebb 93-an országos listáról kerülhetnek be.
Az országgyűlési képviselők választásának részleteit szabályozó rendszer annyiban viszont bonyolódik, hogy az elkövetkezendőkben érzékeltetni fogja a hazai nemzetiségiek érdekérvényesítését, és a határon túli magyar állampolgárok idetartozását. Az esküt tevő, de állandó magyarországi lakhellyel nem rendelkező választók technikai okok miatt az egyéni képviselőkre nem tudják leadni a voksukat; ők az országos listából választhatnak. Azok az országos nemzetiségi önkormányzatok, amelyek kellő társadalmi felhatalmazással rendelkeznek, nemzetiségi képviselőket küldhetnek az ország házába. Ha mégsem sikerül elérni a választási küszöböt, az új törvény szerint a lista vezetője ún.szószólóként vehet részt az országos munkában. A Fidesz frakcióban a nemek arányára is odafigyelnek: a hölgyek is jelen legyenek a törvényhozásban, továbbá, hogy a siket és a kerekesszékes honatyák szintén helyet kapjanak az európai vagy a hazai parlamentben. Az eddigi gyakorlat szerint, ha a választókerületben mandátumhoz jutó egyéni képviselő jóval több szavazatot kapott, mint amennyi a bejutásához kellett, a rá adott plusz voksok eddig elvesztek. Új ötletként szerepel a tervezetben, hogy az így keletkezett töredékszavazatokat az országos listán érvényesítheti a jelölt. A választást az eddigi kettő helyett egyfordulósra cserélik, remélve, hogy ezzel a kampány is lerövidül, mert a tapasztalatok szerint  ennyi idő alatt megunják az emberek a közéleti szereplőket. Gyopáros Alpár a jelölő szervezeteket érintő további  kisebb változásról is beszámolt: az eddigi 750 helyett, választókerületenként 1500 ajánlószelvényt kell a jövőben összegyűjteni.
Győr-Moson-Sopron megyében eddig hét választókörzet működött, melyből a népesség száma alapján Győr kettőt is kitett, és ezekhez jöttek hozzá a megyeszékhely környéki települések, továbbá Mosonmagyaróvár, Csorna, Kapuvár és Sopron vonzáskörzete. Amennyiben elfogadják a törvényt, már csak öt választókörzettel kell számolni. A Csorna központtal kialakításra kerülő választókerület teljes egészében magában foglalja a Rábaközt, továbbá a sokoróaljai Tét környékét egészen a megye délnyugati határvidékéig. Ezzel a 79 települést magában foglaló 3.számú választókörzetnek nemcsak a területe nő meg, hanem szinte megduplázódik a lakosság lélekszáma is. – Ami Kapuvárnak jó, az Csornának is jó – utalt a képviselő arra, hogy legközelebb a két város már egy választókörzetbe fog tartozni.
Amennyiben az országos pártszövetség úgy dönt, hogy a 2014-es választásokon elindítja Gyopáros Alpárt, a jelölt elfogadja az újabb megmérettetést, de addig még rengeteg idő van hátra, ezért inkább mostani munkájára koncentrál.