Az egykori óvónő munka mellett szerezte meg másoddiplomáját, miközben gyakorlati ismereteit gyarapította. Axnix Ildikó mindkettőnek jó hasznát vette a több mint húsz esztendeig tartó hivatali pályafutása alatt.
Axnix Ildikó több mint két és fél évtizedet töltött a Kapuvári Polgármesteri Hivatalban, ebből két évtizedet aljegyzőként tevékenykedett.
– Eredeti szakmám óvónő, és családommal a rendszerváltás körül döntöttünk úgy, hogy „hazaköltözünk” és Kapuváron építkezünk. Akkoriban a környéken az óvónő szakmában nem lehetett elhelyezkedni, annyira telített volt a pálya, ezért pályamódosításra kényszerültem. 1991 nyarán szociális ügyintézőt kereset a hivatal, azzal a kikötéssel alkalmaztak, hogy vállalom az igazgatásszervezői végzettség megszerzését. Munka mellett tanultam az Államigazgatási Főiskolán. Mindez nagy kihívást jelentett, egyszerre volt alkalmam a frissen szerzett elméleti tudást a gyakorlatban is alkalmazni– foglalta össze pályájának kezdetét Axnix Ildikó.
A nyugdíjba vonult aljegyző a főiskola elvégzése után évekig szociális ügyintéző volt, ez a terület és a folyamatosan változó jogszabályi környezet kitűnő lehetőséget nyújtott arra, hogy a közigazgatásban jártasságot szerezzen. Nagyszerű munkatársaim segítettek mindenben. Úgy érzem, sikerült helytállnom a munkámban – tette hozzá.
Pár hónapig megbízott jegyzőként végezte munkáját, 1997-ben a Képviselő testület aljegyzőnek nevezte ki. Az aljegyzői pozíciót kollégái biztatására pályázta meg.
Az önkormányzati törvény nagyon szűkszavúan fogalmaz az aljegyzői feladatokat illetően: helyettesíti a jegyzőt, de a valóságban mindazt ellátja, amivel a jegyző megbízza. Az elmúlt húsz évben rengeteget változott Axnix Ildikó ún. kapcsolt munkaköre, többféle területen dolgozott az eltelt évtizedek alatt. Az önkormányzatokra számtalan olyan feladat hárult, amelyek azóta jócskán megváltoztak: Korábban a hatósági feladatokon túl az intézmények irányításában, szakmai segítésében kapott nagyobb szerepet, majd a kistérségi társulások alakulása a közszolgáltatások térségi megszervezése töltötte ki munkakörének nagy részét. Feladatköre kiterjedt a hivatal munkafolyamatainak összehangolására valamint a személyzeti feladtok ellátására is.
Mindezek mellett számos pályázat koordinálásában és lebonyolításában vett részt.
– Annak ellenére, hogy teljesen más területről kerültem ide, azt gondolom, hogy jó döntés volt – mondta a sorsával elégedett hivatali dolgozó, aki mindvégig szívesen elvégezte a rábízott feladatokat.
A nyugállományba vonult aljegyző pályafutása alatt három polgármester mellett dolgozott. Varga Gyulát követte dr. Biró Péter, jelenleg pedig Hámori György a városvezető.
A hivatalban dolgozóknak sem mindegy, hogy az állampolgárok milyennek ítélik meg a tevékenységüket. Nagyrészt a munkakör típusától függ, hogy ki mennyi visszajelzést kap a kapuvári polgároktól.
– Én a kollégáktól és azoktól a társszervektől kapok visszajelzést, akikkel a munkám során napi kapcsolatban vagyok, de ettől függetlenül a városban is megállítanak, és az emberek elmondják a véleményüket: azt is ami tetszik, azt is ami nem. Nagyon szeretem a munkámat, de az örökké változó feladatok, valamint a határidők szorítása sokszor próbára teszi stressztűrő képességemet.
Kényelmesebb életvitelt szeretnék a továbbiakban: többet tartózkodnék a szabad levegőn, de a legfontosabb, hogy több idő jusson az unokáimra. Egyikük szeptembertől az óvodát, másikuk pedig az iskolát fogja elkezdeni, ezért valószínű sokkal nagyobb szerep hárul rám is. Bizonyára nem fogok unatkozni – zárta mondanivalóját az elköszönő aljegyző.
Kapuvár nagy napjának nevezte a korabeli országos sajtó az 1924. augusztus 15-én felavatott világháborús emlékmű leleplezését.
A fiatalabb nemzedékek feladata, hogy az időseknek olyan életkörülményeket biztosítsanak, melyek lehetővé teszik számukra az öregkorhoz méltó derűs életet, és nem csupán az idősek napján, hanem az év minden napján, mert megérdemlik azt a törődést, ami jár nekik.
Eőry Jenő szerint a sportolóknak tudomásul kell venniük, hogy az emberi szervezet olyan, mint egy precízen felépített szerkezet, amit nem lehet átverni.
Fennállásának 65. évfordulója alkalmából idén nyáron jubileumi kórustalálkozót szervezett a Csornai Bárdos Kórus.
Kapuvár nagy napjának nevezte a korabeli országos sajtó az 1924. augusztus 15-én felavatott világháborús emlékmű leleplezését.
Pappné Kovács Piroska negyven évvel ezelőtt megszeppent gyerekekkel találkozott minden év szeptemberében, és ehhez képest ma sokkal öntudatosabb, bátrabbak és nyitottabbak a nebulók.