Horváth Győző idestova fél évszázada foglalkozik néprajzkutatással. A nyugalmazott pedagógus 1963-ban kezdett Soboron tanítani, ahol olyan kulturális és természeti környezetbe csöppent, mely rögtön szimpatikus lett neki. A helyi közösséget alkotó emberek pedig hűen ápolták gazdag hagyományaikat, akik közvetlenségükkel
megkönnyítették a kutató számára a kapcsolatfelvételt. A Rába menti elzárt településen élő falusiakban jelentkezett az a természetes igény, hogy a színjátszás mellett megénekeljék önmaguk és elődeik mindennapjait. Horváth Győző az adatközlők által barátokra lelt, s a tőlük szerzett információkat rögtön továbbadhatta tanítványainak.
A Rábaköz nagyon sok néprajzi kincset őriz, s hogy mit lehet, illetve kell tenni ezek megmaradásáért? – a kérdésre a kutató így válaszolt: Csak körül kell nézni, rögtön látni fogjuk, milyen sok felújításra szoruló régi épületünk van, melyek nem a megszokott módon vonzzák a szemet, de hasonló a a helyzet a természeti tájjal is. A Rába-part, az öreg tölgyfák, szebbnél szebb tavaink, melyek köré egész mítosz kapcsolódik, mint például Hany Istók legendája. Ma kicsit rögösebb utat választ magának az, aki a generációk közti tudás átadására vállalkozik. A helytörténész megjegyezte: Annak idején apáról fiúra szállt a hagyomány, viszont annak ellenére, hogy ma igénybe vehetjük a modern eszközöket, egyre színtelenebbé válik a klasszikus értelemben vett néprajz. Ahogy Kodály is mondta: A hagyományt kérlelhetetlenül irtja maga az élet, amivel szembeszállni lehetetlen, ugyanakkor annál nagyobb feladatokat ró a pedagógusokra. Horváth Győző annak ellenére, hogy nagyon sok témát kimerített, mégis úgy érzi, hogy maradt bőven tennivalója, hisz az elmúlt ötven évben szinte teljesen eltűnt a hagyományos paraszti kultúra, ezen belül a falvak életének, társadalmi viszonyainak, mezőgazdaságának akkor meg
Beküldés dátuma: 2012. 11. 21.
-
Az alkotók, a tárlatlátogatók, valamint a művészetkedvelők ünnepe Csornán
Civil kezdeményezésre indult több mint húsz évvel ezelőtt a Magyar Festészet Napi megemlékezés, melyhez „Fényritmus” címmel csatlakozott először a Csornai Kerényi György Alapfokú Művészeti Iskola azzal a céllal, hogy erősödjenek a köztudatban a helyben elérhető képzőművészeti és zenei értékek.
-
Az alkotók, a tárlatlátogatók, valamint a művészetkedvelők ünnepe Csornán
Civil kezdeményezésre indult több mint húsz évvel ezelőtt a Magyar Festészet Napi megemlékezés, melyhez „Fényritmus” címmel csatlakozott először a Csornai Kerényi György Alapfokú Művészeti Iskola azzal a céllal, hogy erősödjenek a köztudatban a helyben elérhető képzőművészeti és zenei értékek.
-
1956-os megemlékezés Csornán
Az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából rendezett városi megemlékezésen Winkler Zsolt katolikus plébános osztotta meg gondolatait az ünnepségen megjelent egybegyűltekkel.
-
1956 a magyar nép számára a szabadság jelképe
A 68 évvel ezelőtti sorsfordító, őszi napok hősei előtt hajtottak fejet Kapuváron, az 1956-os emlékműnél.
-
Ingyenes szűrések a beledi egészségnapon
2024 októberében negyedik alkalommal rendezték meg Beleden az egészségnapot. Az önkormányzat fontosnak tartja, hogy a lakosság legalább évente egyszer igénybe vehesse az ingyenes szűréseket jelentősebb sorban állás nélkül.
-
„Arannyal hímezve” - az Aranyfonal Rábaközi Kézműves Egyesület rendezvénye Csornán
"Arannyal hímezve" címmel az Aranyfonal Rábaközi Kézműves Egyesület kulturális, szakmai programra várta az érdeklődőket a premontrei rendház dísztermében.