Ügyfélcentrikus a beledi körjegyzőség

Dr. Gál László 1991.január 1-je óta a Beled székhelyen működő körjegyzőség  szakmai közigazgatási vezetője. A pécsi egyetem elvégzése után 1978-ban tervelemző közgazdász diplomát kapott, 1988-ban pedig az állami és jogtudományi doktori képesítést szerezte meg. Időközben német nyelvből eredményes középfokú “C”típusú német nyelvvizsgát tett.
Annak idején a körjegyzőséget öt település alakította meg: Beled, Cirák, Dénesfa, Edve és Vásárosfalu. Egy év múlva Cirák önálló polgármesteri hivatalt hozott létre, majd Rábakecöl csatlakozott a négyekhez. A jogi doktor megjegyezte: ez a körjegyzőség egyedülálló konstrukció a megyében, hiszen a kezdetekben nagyközségi székhelyen működött, majd Beled közigazgatási besorolásának megváltozásával városi struktúrát öltött. Dr. Gál László mindjárt az elején jelentős változással szembesült:  a testület úgy döntött, hogy meg kívánja szüntetni az intézmények ellátására hivatott GAMESZ-t (Gazdasági Műszaki Ellátó Szolgálat). A konfliktusokat szülő intézkedés személyi sorsokat is befolyásolt, de a lehetőségekhez mérten uralták a helyzetet. Az önkormányzatiságnak nem volt magyarországi múltja, ezért a közös községi tanácsok irányításához szokott apparátusnak el kellett sajátítania az önállóságot hozó új közigazgatási rendszert. A körjegyző szerint ezzel a helyzettel nem mindenki tudott megfelelően bánni. A régi tanácsi rendszerből átörökölt feladatokat újabbak egészítették ki, és a megyében egyedüliként innovatív címmel rendelkező körjegyzőségben a szemléletváltásnak köszönhetően nem az állampolgárok keresik fel az ügyintézőket, hanem utóbbiak utaztak el az egyes  településekre. A körjegyzőségi hivatalban az elején tizennyolcan dolgoztak, de a létszámleépítések hatására manapság már csak tizenketten vannak. - A hasonló nagyságrendű körjegyzőségek közül a mi hivatalunk működik a legalacsonyabb létszámmal, de a dolgozók   áldozatkészen igyekeznek a megnövekedett feladatokat ellátni - fogalmazott a riportalany. Kiegészítésként így reagált: nem tesznek különbséget a városban és a községben élő állampolgárok között, számukra mindenki egyenrangú.
Beleden lehetőségnek tekintették a magasabb közigazgatási besorolást, mert  szerintük egyetlen város sem úgy indult, hogy már az elején mindenben megfelelt a kritériumoknak. A közszolgáltatások minél magasabb szintjét szeretnék elérni, a városi polgármesteri hivatalokhoz méltó ügyfélcentrikus hozzáállással. A Mikrotérségi Általános Művelődési Központ már a várossá nyilvánítás előtt létrejött, melyhez azóta Gyóró település is csatlakozott.
Huszonegy település tartozik Beled példaértékű szociális ellátórendszeréhez, ahol igyekeznek maximálisan kielégíteni a lakossági igényeket - fogalmazott a körjegyző. Üröm az örömben, hogy a gazdaság teljesítőképességének visszaesését követően több jelentős létszámot  foglalkoztató üzem szűnt meg Beled térségében, így a munkájukat elvesztő emberek szociális támogatásért folyamodtak. A nem éppen kitüntető jelzőtől, ami szerint a Dél-Rábaköz  Győr-Moson-Sopron megye Nyírsége, dr. Gál László szerint csak hathatós gazdasági intézkedésekkel lehetne megszabadulni. Az önkormányzatoknak nem elsődleges feladata a munkahelyteremtés, de a megfelelő szabályozó környezet kialakításával hozzá tudnának járulni a foglalkoztatás élénkítéséhez. Dr. Gál László kudarcként értékelte az elmúlt évek objektív tényeket mellőző, kézi vezérléssel működtetett pályázati mechanizmusát, mert a siker sokszor azon múlott, hogy milyen  kapcsolatokat sikerült kialakítani a döntési helyzetben lévő személyekkel. Hiányzott a hivatalon belül az a pályázatfigyelő és -író csapat, amely képes lett volna  a magasabb szintű munkára - jegyezte meg önkritikusan a körjegyző. Ezen a téren mihamarabbi előrelépést szeretnének.
Dr. Gál Lászlónak a közigazgatás a lakosság szolgálatát jelenti, ezért pályafutása során mindig a következőt tartotta szem előtt: a hozzájuk forduló állampolgárnak a saját ügye a legfontosabb, ezért a lehető leghamarabb  szeretnék megoldani a lakosság megelégedésére. A körjegyzőnek munkájához az szolgáltatja a további motivációt, hogy a közigazgatás területét érintő változásokat alkotó módon tudja kiegészíteni elméleti és szakmai tapasztalataival. Nézete szerint az abszolút elégedettség visszahúzóerő, mert akkor megszűnik a cselekvés indítéka, ezért sosem állította, hogy ne lehetne még magasabb, kisvároshoz méltó szintre emelni az infrastruktúrát és  intézményhálózatot, de számára a legfontosabb mérce az emberek elégedettsége.