Valamennyi hős megérdemli az utókor tiszteletét

Törvény rendelkezik a hősi halottak emléknapjáról, melyre május utolsó vasárnapján kerül sor. Ennek ellenére 1945-től a megemlékezést nem tartották meg, majd a rendszerváltás után vezették be újra. A 2001-ben elfogadott jogszabály a korábbi ünnepkört valamennyi, életét a hazáért áldozó hősre kiterjesztette.

Magyar katonák és civil áldozatok emléke előtt rótta le kegyeletét az ünneplő közönség a kapuvári I. világháborús emlékműnél. Kisfaludi Strobl Zsigmond, a 20. század kimagasló jelentőségű életművet teremtő szobrász több monumentális alkotást tervezett. Najdek Lászlóné a mester Ember és szobrok címmel 1969-ben közreadott visszaemlékezéséből idézett: Első hősi emlékművem a kapuvári szobor. Egy ősmagyar keblére dőlt sebesült zászlótartó. Egységesen, egyszerűen megoldott drámai kompozíció. Egy elveszített háború. 1924-ben avatták fel az 1914-es világháború kapuvári hősi áldozatainak emlékművét, melyet 2008-ban felújítottak.
A kapuvári képviselő elmondta, hogy a több mint 260 helyi hősi halottnak örök emléket állító táblát Pölöskei Sándor nyugalmazott iskolaigazgató vezetésével egészítette ki a szakértő bizottság, így a II. világháborúban elesettek neve is felkerült a mementóra.