Vállalható költségvetési év elé néz Kapuvár

A város tavaly év végén állította össze  költségvetési koncepcióját, melyben már szerepeltek a mostani döntés hátteréül szolgáló alapelvek. – A számok ismeretében úgy gondolom, hogy nem állunk rosszul. Teljesíthető költségvetési év elé nézünk – mondta el véleményét Hámori György.  Kapuvár – annak ellenére, hogy az idei esztendőt közel 78 millió forint hiánnyal kezdte meg – , ezután sem szeretne hozzányúlni a fedezetként szolgáló 100 millió forintos folyószámla-hitelkerethez. Komoly aggodalomra nincs ok, mert ha folytatódik az eddigi tendencia, akkor a zárszámadásban megint egyensúlyi helyzetről tudnak beszámolni,  a város ugyanis az utóbbi időkben hiánymentes éveket produkált. A polgármester mikor a jövőbe tekint, általában pozitív irányú elmozdulást feltételez, ezért év elején számba veszik azokat  a menet közben keletkező és igénybe vehető plusz bevételeket, amelyekkel le tudják nullázni a veszteséget. Ugyancsak javíthatnak a mérleg nyelvén azok a folyamatában meghozott intézkedések, amelyek mérséklik a kiadási oldalt.

Ebben az esztendőben még jobban oda kell figyelni a költségvetési egyensúly helyreállítására – figyelmeztetett az elöljáró –, mert az önkormányzatok 2013.január elsejétől áttérnek a feladatalapú finanszírozásra. Utóbbi azt jelenti, hogy az állam “honorálja”a helyben végzett tevékenységet, onnantól kezdve viszont a képviselő-testületek nem tervezhetnek hiányos költségvetéssel. Hámori György szerint ez könnyebbé teszi a koncepció összeállítását, hiszen pontosan tudják, hogy mely feladatokat kell biztosítania a városnak, amihez már csak a várható bevételeket kell hozzáadniuk.

A Kapuváron működő intézmények sem engedhetik meg maguknak a pazarlást, hiszen az önkormányzat 260 millió forinttal járul hozzá saját bevételéből az eredményes tevékenységükhöz.
2012-ben nem kis fejtörést okozott, hogy az önkormányzat és a polgármesteri hivatal már egymástól függetlenül gazdálkodik, ugyanis a jogszabály nem teszi teljesen egyértelművé, hogy mely feladatok tartoznak a képviselő-testületre és a városházára. Az önkormányzatok az állami normatívából nem kapnak oly mértékű ellátást, amely az intézmények teljes fenntartásához ildomos lenne, ezért szinte mindig a saját bevételükből egészítik ki a központilag kapott pénzösszeget. A korábbi években Kapuváron komoly lépéseket tettek az intézmények gazdaságos tevékenysége érdekében, épp emiatt nagy felelősség hárult az egyes létesítmények vezetőire, akiknek a szűk keretek közt is meg kellett teremteniük a biztonságos működésüket. A tanulólétszám sajnos évről évre csökken, ezért idén 25 millió forinttal kevesebb normatív támogatást  hívhatnak le a központi költségvetésből.

Amin tényleg meg lehet döbbenni, ugyanis nem sok Kapuvárhoz hasonló kaliberű város mondhatja el magáról, hogy 2012-ben 1,2 milliárd forint jut a fejlesztésre (szerk.: Csornán ennek kb. a századrésze jut ilyen célokra!), melynek 85 százalékát pályázati forrásból teremtik elő. Kapuvár városképét és jövőbeni megítélését is meghatározza az a két nagy beruházás, mely ebben az esztendőben várható: a városközpont megújítása és az osztrák partnerrel közösen megvalósuló kerékpáros úthálózat kiépítése. Az önkormányzat az utak felújítására 30 milliót különít el, ezenkívül jópár milliót a járdák rendbe hozására. Mivel a település ezeket a beruházásokat a saját bevételeiből indíthatja el, csak akkor kezdődnek meg, ha már rendelkezésükre áll a forrás.

A szépérzék talán valamilyen szinten mindenkiben bent van, de ha mégsem, akkor az önkormányzat 2013-tól előírhatja azokat a normákat, amelyek betartását elvárja a lakóktól.
Kapuvár többfordulós tárgyalások után hagyta jóvá a környezetvédelmi programját, melyről a polgármester megjegyezte: Nem szeretné, ha a dokumentáció a fiók mélyén landolna, ezért a témát folyamatosan szerepeltetni fogják a testületi ülések napirendi pontjai közt. Hámori György reméli, hogy a kapuváriak is vigyázni fognak az egyre szépülő városképre. A megbeszélésen továbbá nyilvántartásba vették az újonnan épült vagy még védelem alá nem került szobrokat és épületeket, valamint a temetői sírokat és emlékhelyeket.

A döntést és jóváhagyást igénylő ügyek közt tárgyalták a Kis-Rába-híd elnevezését. Mivel a nyilvános szavazáson többséget kapott az egyik verzió, így az építményt a jövőben Szent Annára keresztelik. A helyhatóság módosította a Kapuvár-Beledi Kistérségi Többcélú Társulás társulási megállapodását, valamint a megyei szakképzés-szervezési társulás alapító okiratát, továbbá a képviselők önrészt biztosítottak a városi művelődési központ és könyvtár számára érdekeltségnövelő pályázat benyújtásához.